A Miskolczi-jelenség (le)kezelése

E poszt mentén dialógus-kezdemény van a gyakorikerdesek.hu-n Miskolczi Ferenc-cel kapcsolatban. Nem tudom van-e lehetőség továbbítani neki a felvetéseket, neadjisten információt kérni a felvetett probémákban. Mindenesetre bemásolom ide az egészet, ami törölhető is lehetne (részemről), ha kapna külön posztot a téma. Ha nem ér annyit, akkor legalább komment-formában meg tudhat maradni érdekességnek.

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyok__10220944-mi-a-velemenyetek-miskolczi-ferenc-fizikusrol-aki-szerint-nem-a-szendioxid-tehe__oldal-2

#26
– Most akkor írjam meg az MTA-nak, hogy hol vannak a tévedések Miskolczi elméletében? 😉 Már leírtam korábban, akit érdekel olvasson vissza, de röviden:
– Van neki egyrészt egy elméleti levezetése. Ebben pont annyi változója van, mint ismeretlene, így kihozza, hogy az üvegházhatás nem változhat, egy fix érték, punktum. A gond ezzel, hogy mindent a globális átlagával helyettesít, amitől persze papíron megoldhatóvá válik – szemben a jelentős számítógép-kapacitást lekötő klímamodellekkel, de cserébe értelmetlen az eredmény. Az energiákat lehet az átlagukkal helyettesíteni (egy példával élve, súrlódásmentes közegben mindegy, hogy valami hogyan jut el A-ból B-be, a magassági energia mindenképpen mozgásivá alakul), de mást meg nem. Például ha az „átlagos felhőfedettség”-ből, mint változóból csinálunk két változót, bevezettjük mellé mondjuk a „nappali felhőfedettség többlet”-et, akkor máris több változónk van, mint egyenletünk, aztán lőttek a szép kerek számokként megjelenő megoldásnak 🙂 Márpedig itt nem mindegy, hogy hogyan valósul meg az az átlagos felhőfedettség, mert nappal a melegedést, éjszaka a lehűlést csökkenti. Ez persze kevés, mert földrajzilag se mindegy, hogy az egyenlítőnél van a felhő vagy a sarkokon. Az se mindegy, hogy Északi- vagy Déli-, mert az északit alulról olvasztja a tenger, és így nagyon nem mindegy, hogy felülről milyen ütemben vastagszik. Ha meg mindent figyelembe veszünk, akkor már el is jutottunk a számítógépes klímamodellhez…
– Van neki egy gigantikus számítás-sorozata, ahol sugárzási egyensúlyokat számol léggömbös hőmérséklet (és talán páratartalom?) mérések alapján, majd ezekből számol valami szerinte alapvető, de más kutatók szerint lényegtelen számot. Ezzel az a baj, hogy ennyi adatból nem lehet sugárzást számolni, a hőmérő ugyanis lényegében a fő komponens, a nitrogén és az oxigén hőmérsékletét méri, azok meg nem sugároznak. Mivel ez egy dinamikusan változó rendszer, hőmérséklei egyensúlyról nem beszélhetünk, tehát nem mondhatjuk, hogy a szén-dioxid és a vízgőz is ilyen hőfokú. A legnagyobb az eltérés a felsugárzásnál, ezt mindenki tapasztalhatta,a ki próbált már tűző napon 30 fokban kutyát sétéltatni. Igen, a levegő csak 30 fokos, de az aszfalt az eb visszajelzései alapján nagyon nem… Erről meg nincsenek adataink, úgy értem pontos adataink, hogy mennyi ez a felsugárzás tulajdonképpen. Miskolczi meg kihoz egy olyan pontos számot, ami a vicc kategória. Mások publikációit pedig szisztematikusan gúnyolja, pl. nem úgy értelmez ábrákat, ahogy azok az eredeti cikkban magyarázva vannak.

#27 – Erről már lehet beszélgetni, köszönöm a kommentet. Elolvastam volna a korábbi részletesebb érveidet is.
– Előljáróban annyit tennék hozzá, hogy minden dialógusnak két oldala van. A dialógusban résztvevők mindegyikének azokat a kérdéseket kell megválaszolnia amit neki feltesznek (neki ’kellemetlen’). Hetesi Zsolt fő-fő klímahiszterizálónak is az az egyik legnagyobb problémája, nézőpontom szerint, hogy kimazsoláz PhD-fizikusként egy problémát, amit jól tud tálalni a saját oldaláról és csak erre koncentrálva magasról tesz a neki feltett kényelmetlen kérdésekre, azokat elhallgatja/negligálja. Dialógus csak a fentebb vázolt módok mentén tudhat konvergálni az igazsághoz, ha annyira nehéz és ismeretlen a klíma komplex-rendszer kvantitatív modellezése (szerintem).
– Azaz tőled is „elvárom” (konkretice nyilván nem), hogy az én érvelésemet is vedd górcső alá. 0.6w/m2 +-17 „értelmetlen” bizonytalansága, Jánosi CO2+hősugárzás-ra egyszerűsítése, üvegházhatás lineáris függése a CO2-re. Mert ezek sokkal durvábbak (olvasatomban) laikusok felé is, mint Miskolczi-kritikád, amit jóval kevesebben értenek és tudnak helyi értékén kezelni.
– Én egyrészt minden érvelésemhez igyekszem minél könnyebben lekövethető linket adni, sose ékeskedem idegen tollakkal (forrást adok meg), semmit nem veszek készpénznek, még Miskolczi modelljét sem, noha logikusabbnak gondolom, főleg ma már, publikálás után 15 évvel később. Mivel laikus vagyok fizikában, így csak az érvek ütköztetését tudom elősegíteni.
– Ahogy én látom Miskolczi jó sok mérésből (mérés-féleség * darabszám* hosszú idősor), mai szóval élve big datából, brutális sugárzásátviteli számolásokkal (220 oldalas szakcikkben vax-os Fortran programmal:Hartcode) úgy hoz ki konstans üvegházhatást TIOD=1.87, hogy az persze szórással együtt értendő (tud nagyobb is kisebb is lenni progesszíven megszaladó légköri CO2 mellett is). A szórás egyrészt nagyon kicsi mindkét irányba illetve a konstans üvegházhatás úgy „fixálódik”, hogy a légkördinamikai negatív és pozitív visszacsatolások, száraz és nedves adibatikus változások eredőjeként jön ki.
– Pár dolgot nem szabad elfelejteni:
(a) mind a Hartcode, mind a légballonos mérések standardizálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Miskolczi, azokat senki nem vitatja (tudományos konszenzus van benne), sőt ennek révén jutott a szakmai csúcsra (NASA-ba üvegházhatást kutatni). Ez a legalapabb szintje a témának és ebbe tudtommal senki nem kötött bele (ha igen kérek linket). Amibe belekötnek az a sugárzásátviteli axiómák és a ráépülő egyenletek, ami már magasabb szint a Hartcode-os számolások felett. Azaz én ennyi infó alapján megbíznék a TIOD=1.87-ben, nem kötnék bele, jelenleg nincs ennél jobb.
(b) Minden kritikai észrevétel ellenére legalább egy tudós Zágoni Miklós 88.oldalban validálta Miskolczi számolását. Csak a hogyan továbbot illetően van nézeteltérés (meg más részletkérdésekben). Magyarán a legfontosabb validálás legalább egyszer megvolt, azaz Zágonit is kell cáfolni tudni (egyébként van más angol publikáció Miskolczi igazolására). Ez kevés validálás (széleskörhöz képest), de minőségi legalább, szemben a szinvonaltalan IPCC-s diszkreditálás kísérletekkel.
(c) 2005/6-os az eredeti Miskolczi publikálás során is és utána 2009-ben is ugyanúgy TIOD=1.87 jött ki. Ilyennel aztán végképp nem rendelkeznek az IPCC-sek (sőt buknak be folyamatosan utólag láthatóan nevetséges jóslásaikkal).
Ettől még megvizsgálnám a problémádat, de nem linkeltél a „globális átlaggal helyettesítést” illetően. Egyébként Miskolczinak pont ilyen problémája van a műholdas mérésekkel, ezért tör lándzsát a hőlégballonos mérések mellett (ott már az alapadatok problémásak szerinte), míg szerinted csak Miskolczi számolásainál vannak problémák (ami egy másik szint). Teoretikusan nézve el tudom fogadni, hogy lehet probléma a túlzott modell-egyszerűsítés, aminél könnyebben kijöhet a megismételhető konstans üvegházhatás, de ehhez a ’bemondásnál’ nyilván több kell.
– Az mennyire „értelmes”, hogy 2x annyi CO2 mellett 2x annyi az üvegházhatás, ahogy Jánosi Imre MTA rendes tag fizikus prezentálta a minap? Ott nem találsz problémákat? De rendben legyen ez is az is „értelmetlen”. Akkor olvasatomban kijelenthetjük semmit nem tudunk a klíma működéséről se pro se kontra. De akkor miért akar Magyarország elkölteni klímavédelemre 50.200 milliárd forintot. Ilyen sokat egy olyan dologra, amihez lényegében semmi közünk értékelhető tudományos eredmény vonatkozásában, csak próbálkozásaink vannak, 20 év után is.
– Érzésre, intuicióra alapozva szerintem a big datában van annyi mérési adat és hozzá sugárzásátviteli számolás, hogy a felhőfedettség kezelése ’kiessen’ belőle. De persze tévedhetek.
– Ha problémázol hogy hol van felhő és hol nincs, akkor hogyan kezeled az egyetlen számba leképzett globális hőmérsékletet és emelkedését. Ott ugyanez a probléma, sokkal-sokkal alapabb szinten. De ha ez tényleg valós probléma, akkor mégis minek kell magyar adófizetőknek 50.200 milliárd forintot áldozni a klímára, merül fel ugyanaz a fentebbi kérdés.
– Predikcióban a legjobb IPCC-s CIMP5 klímamodell tudhatóan, konszenzussal bebukott. Miskolczi számolása egyrészt nem (2009-es megismétlés), másrészt mivel kvantítatív modell így fizikailag-matematikailag jön ki a TIOD=1.87, nem klasszikus adatbányász prediktív analitikával (amit az IPCC művel, saját magával sem összhangban egyébként).
– Az jogos felvetés lehet, hogy CO2 relatíve kevés van, azok sugárzásátviteli számolása problémás lehet. Ezt Miskolczi Ferencnek kell megválaszolnia, ehhez kevés vagyok.
– Te is csak a hősugárzást domborítod ki, a hőáramlás rovására. Ez szerintem aránytalan torzítás.
– Kérek linket, amikor „Miskolczi szisztematikusan gúnyol”, mert evvel így nem tudok mit kezdeni.
– Szarkazmus elképzelhető Miskolczinál, de tegyük már hozzá, hogy miért kellett durván elgáncsolni publikálásait, amikor sokkal komolytalanabbak átmennek review-kon lásd Sokol, 1996-ot, vagy hogy fel kell mondjon a MASA-nál emiatt a gáncsolás miatt:kit nem visel ez meg emberileg? Egyébként tudhatóan korrekten folyt bele a még a blogos dialógusokba, csak a szájkaratéknél lépett ki elegánsan, egyébként Zágoni még a szájkaratékba is belement az igazság érdekében.
– Én tartom, hogy inkorrekt dolgot a klímarealisták nem csináltak, míg az IPCC dögivel. Erre én azt mondom ellenkező előjelű bizonyításig, „előbb a szálkát a saját szemben, utána más szemében a gerendát” tanácsolom az IPCC-nek.
– Igyekszem felvenni a kapcsolatot a klímarealista.hu-val és becélozni a megfelelő helyre a kommentedet, elősegítve a dialógust. Mert én kevés is vagyok a témában, bőven tévedhetek is.