Most évvégén az utolsó EU-csúcs egyik kiemelt témája a klímavédelem volt. Lengyelország kivételével minden résztvevő támogatta azt a célkitűzést, mely szerint a tagországok 2050-ig „klímasemlegessé” teszik az energiatermelést.Az EU-parlament jóváhagyta a klíma- és környezeti szükségállapot kihirdetését.
Ursula von der Leyen, új EU-bizottsági elnök „Új zöld alkut” hirdetett meg, és kijelentette, hogy Európa lesz az első „klímaneutrális” kontinens. Igaz, hogy sokba fog kerülni.
Orbán Viktor az EU-csúcs után: „Magyarország tisztában van a klímaváltozás jelentőségével.” „Magyarország klímabajnok.”
Tehát, amint az előző cikkünkben írtuk: Európa tovább robogva halad a klímavédelem vakvágányú alagútjában. Annyi pénze persze nem lesz, hogy a teljes dekarbonizációt megvalósítsa (igaz, hogy reálisnak tekinthető költségszámítást eddig nem is láttunk), de ha időben nem fordul vissza, akkor annyit fog értelmetlenül a klímavédelemre költeni, hogy a gazdasági versenyben lemarad, és a világpolitikában marginális erővé válik. A többi kontinens ugyanis nem kíván, és nem fog „klímasemlegessé” válni.
A Magyar Nemzeti Bank, a 2019-es növekedési jelentése alapján, a „konszenzusnak tekinthető” irányzat (a Stern-féle megközelítés) szerinti zöld ipari forradalomhoz kíván csatlakozni, a fenntartható növekedés érdekében. Ennek szellemében „a jövőben erősíteni kell a zöld beruházások szerepét, új típusú gondolkodásra van szükség. A zöld növekedési pályán környezetileg fenntartható gazdasági bővülést kell elérni.”
Az ENSZ szerint, ennek az irányzatnak a szellemében évente 650 milliárd dollárt (mintegy 195 000 milliárd forintot) kellene kizárólag „az energiahatékonyságot előmozdító és a szén-dioxid-intenzitást csökkentő” beruházásokra költeni globálisan. Szakembereinek számításai alapján egy ilyen pályán, globális szinten 2050-ig éves átlagban négy százalékos gazdasági növekedés jelezhető előre. Tehát a gazdasági növekedést a „zöld beruházásokkal” akarják elérni. Annak tipikus esete, amikor a kígyó a saját farkát harapja. Ugyanis eddig azt tapasztaltuk, hogy a klímavédelmi beruházások egyirányúan csak viszik a pénzt.
S mindezt miért? A szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, hiszen annak növekedése okozza a globális hőmérséklet-emelkedést, mármint a klímavédők szerint. Éppen most kongatta meg ismételten a vészharangot az időjárási világszervezet (meg sem várva az év végét) azzal, hogy közzé tette a légköri szén-dioxid koncentráció mért értékeinek aktuális (2019. nov.) görbéjét (1. ábra). Láthatóan a koncentráció (a jelzett mérési helyen) meghaladja a 410 ppm értéket. Lehet pánikolni, mert ilyen nagy értéket eddig még sohasem mértek! Hiszen ez „összhangban van” az IPCC (ENSZ) kormányközi testület tanulmányaiban szereplő prognózissal, mely szerint a globális hőmérséklet várhatóan a 2. ábra piros görbéje szerint fog alakulni. E görbe több mint száz kutatóhelyen fejlesztgetett és futtatott klímamodellek szimulációs eredményeinek átlagolásával született. Ha nagyon erőlködnénk, még talán valamiféle korreláció kimutatható is lenne e hőmérsékletfüggvény és az 1. ábrán bemutatott szén-dioxid görbe között, amint ezt a klímahívő klímakutatók teszik is, az IPPC igen nagyvonalú finanszírozása mellett.
1. ábra. A légkör szén-dioxid koncentrációjának alakulása
2. ábra. A légköri hőmérséklet alakulásának modellezett és mért értékei
De hát a hőmérséklet mért értékei nem emelkedő jellegűek, amint a 2. ábra kék színű (légballonos) és zöld színű (műholdas) mérési eredményei mutatják. Ezek szerint a tényleges hőmérséklet átlaga 2003 óta gyakorlatilag változatlan.
Tehát a mért hőmérséklet-értékek és a szén-dioxid koncentráció mért értékeinek változása között semmiféle korreláció nem mutatható ki. Az egész klímavédelem tehát hamis hőmérsékletnövekedési „jóslásra” épül: a nem növekvő hőmérséklet emelkedését kell megállítani.
Ezek után kíváncsian várjuk, hogy mit is mondanak az elméleti fizikusok. Jobb lenne rájuk odafigyelni!
William Happer amerikai és W. A.van Wijngaarden kanadai fizikus kutatásai annak vizsgálatára irányulnak, hogy a légkörben levő különböző gázok miképpen befolyásolják a föld felszíne által kibocsátott infravörös sugárzás energiáját, annak elnyelődését, és ezen keresztül az üvegházhatást.[1] Eredményeikről az Amerikai Meteorológiai Egyesület 32. klímaváltozási konferenciáján számoltak be (Phoenix, USA – 2019, jan. 7). Arra keresték a választ, ha nő a légkörben a vízgőz, a szén-dioxid (CO2) és a metán (CH4), stb. koncentrációja, akkor miképpen változik az infravörös sugárzás elnyelődése. A vizsgálatok eredményei a 3. ábrából olvashatók ki. A folytonos vékony görbe (az un. Planck-függvény) azt ábrázolja, hogy a légkör adott magasságában elméletileg (transzparens – átlátszó, azaz gázokat nem tartalmazó esetben) hogyan változik a föld felszíne által kibocsátott infravörös tartományú sugárzás energiája (mW/m2) a sugárzási frekvencia (cm-1) függvényében.
Amennyiben a légkör gázokat tartalmaz, az energia egy része elnyelődik, mégpedig az egyes gázok sugárzási tulajdonságai szerint meghatározott frekvencia tartományokban. Ennek következtében az adott magasságban a sugárzás energiája csökken, amint a vastag fekete függvény mutatja (400 ppm szén-dioxid koncentráció esetében). Tehát az energiaelnyelődésre a két görbe közötti eltolódás jellemző.
3. ábra. A sugárzási energia elnyelődése a légkörben levő gázokban
A kis frekvenciák tartományában az eltolódásban a vízgőz (H2O) játszik szerepet, majd az 550-750 cm-1 frekvenciatartományban a szén-dioxid (CO2), 1000 cm-1 frekvenciánál az ózon (O3) és 1200 cm-1 érték felett a metán (CH4) és ismét a vízgőz okoz a függvényben eltolódást.
Kérdés, hogy miképpen módosulnak a függvények, ha változik a széndioxid és a metán koncentrációja, minthogy ezeket tekintik a legerősebb üvegházhatású gázoknak.
A felső ábra a szén-dioxid koncentrációjának változására vonatkozó kutatási eredményt ábrázolja. Ha a CO2 koncentráció 0 ppm, akkor a zöld színű függvényszakasz érvényes, azaz nem jelentkezik a vastag fekete függvény szerinti eltolódás (itt is a vízgőz a domináns). A vastag fekete függvény a zárójelesen már említett 400 ppm-es koncentrációhoz tartozik. Ez esetben a függvényeltolódás már jelentős (a sugárzás energiája kb. a felére csökken), de a jelenség viszonylag csak szűk frekvenciatartományban érvényesül. Amennyiben a CO2-koncentráció 800 ppm-re növekedne, azaz megduplázódna, akkor az eltolódott függvény a piros színű görbe szerint alakul, azaz a vastag fekete görbéhez viszonyítva gyakorlatilag nem változik. Ez azt jelenti, ha a légkörben a CO2-koncentráció 400 ppm fölé emelkedik, az a sugárzás elnyelődését gyakorlatilag már nem befolyásolja. Ezt a jelenséget a fizikában telítődésnek nevezzük, amely számos más területen is megfigyelhető.
Az alsó ábra a metán esetére mutatja hasonlóképpen a koncentráció változás hatását 0 ppm (zöld), 1,8 ppm (fekete) és 3,6 ppm (piros) CH4-koncentráció esetére (itt is 400 ppm CO2-koncentráció mellett). Láthatóan a görbék között alig van eltérés, tehát a metán esetében sincsen a koncentráció további növekedésének érdemleges hatása. A zöldek mégis ki akarják irtani a szarvasmarhákat.
Tehát újra kell gondolni az egész klímavédelmet? Bizony-bizony, hiszen a vizsgálati eredménye alapján két fontos következtetés fogalmazható meg:
- A légkör jelenlegi CO2-koncentrációja nem befolyásolja lényeges mértékben a föld felszíne által kibocsátott infravörös sugárzás (atmoszférában mért) energiáját, mivel az elnyelődés csak keskeny frekvenciatartományban valósul meg. A klímakutatók ezt úgy fejezik ki, hogy a légköri szén-dioxid csak csekély mértékben befolyásolja a globális hőmérsékletet.
- A szén-dioxid koncentráció akár megduplázódása sem befolyásolja a globális hőmérsékletet,következésképpen a szén-dioxid hőmérséklet-szenzivitási értéke közel nulla (szemben az IPCC tanulmányokban szereplő 1,5-4,5 – közepesen 3,0 értékkel).
Amennyiben a szén-dioxid sugárzás-elnyelő képessége csak az ismertetett szűk frekvenciatartományra korlátozódik, akkor ugyan ez érvényes a sugárzás kibocsátására is. Ugyanis a szén-dioxid molekulák mindenkor, a hőmérsékletüktől függően ki is bocsátanak infravörös sugárzást, de természetesen nem csak a földfelszín irányába, hanem statisztikusan minden irányba. Ebből következik, hogy a földfelszínről érkező és elnyelt sugárzási energiának csupán egy csekély hányada érkezik vissza a föld felszínére. Hát tulajdonképpen így értelmezhető helyesen a szén-dioxid csekély „üvegházhatású tulajdonsága”. Ugyanis ez a visszaérkező kevés energia nem képes a hőmérsékletet érdemlegesen növelni.
Összefoglalóan: az antropogén eredetű szén-dioxid kibocsátás nem növeli a globális hőmérsékletet, és nem okoz klímaváltozást. A klímavédelemnek hiányzik a tudományos megalapozottsága.
De hát akkor miért védi a klímát az ENSZ, a klímacsúcsok, a G7-ek és G20-ak, az EU komplett vezérkara, a kormányok, és általában a politikusok, a parlamenti képviselők, a fizetett intézmények és civilszervezetek, nevetséges pénzösszegeket bedobva a teljes dekarbonizáció („klímasemlegesség”) megvalósítására? Tudják ők egyáltalán, hogy mit beszélnek? Vagy csak átveszik egymástól a gondolatgyárak által kifundált szakzsargont. Uramisten, mennyi új kifejezés és fogalom, és milyen gyorsan megtanulják őket, mert ha nem használják azokat megfelelő gyakorisággal, akkor nem szalonképesek a „nagypolitikában”.
„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”: Donald Trump, a huszonegyedik század Toldi Miklósa. Ő érti a fizikusokat.
Közelednek az ünnepnapok, hát felejtsük el az őrült klímapolitikát!
Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
Csillogtassátok kedvetek,
Legyetek újra gyermekek,
Hogy emberek lehessetek!
/Wass Albert, részlet/
2019.12.18.
Dr. Petz Ernő
címzetes egyetemi tanár
[1] EIKE Verdopplung von CO2 hat kaum Effekt auf Erdtemperatur – Eine harte Nuss für Klimaalarmisten. 8.12.2019
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
Nem lenne jó felednünk – az említett kanadai tudósok 2019-es munkája említése mellett – hogy valami PONTOSAN effélét MÉRT is, SZÁMOLT is, a magyar Miskolczi Ferenc (fizikus, ELTE, 1966-71) mintegy 15 évvel ELŐBB.
Restellhetnénk de nagyon, ha Jedlik Ányoshoz hasonlóan (aki helyett Siemens-et ünnepli a dinamó felfedezőjeként mindenki) róla is elfeledkezne a világ – de még a hazája elismerését se vívná ki a teljesítménye.
* Napjaink globális őrületében Miskolczi Ferenc primátusát a témában nagyon nehéznek látszik kétségbevonni. Mind a korát jóval megelőző (egyre inkább korrektnek tűnő) modellezése révén, mind a generált csinnadratta révén (amit a NASA publikálási elgáncsolása fémjelzett). Én sokkal jobban félek attól, hogy túl késő lesz Miskolczi eredményeinek befogadása/beépítése miközben a dekarbonizációs projektek gigantikus – billió dollárokat karcoló – összegei túl hamar hívódnak le.
„Ördög ügyvédjeként” szeretném folytatni pár aspektust érintően:
* Érthető a cikkből, hogy a CO2 felfutással nincs szinkron hőmérséklet-felfutás. Ez egyrészt triviális(nak kéne lenni szerte a világban), másrészt adatbányászként is meg tudom erősíteni, hogy felfutás elött nem lehet progresszív felfutást előrejelezni, mert teljesen értelmetlen. Hiszen nincs meg az adatokban a hőmérsékleti felfutási információ.
Azonban nem megúszható a CO2-Hőmérséklet kapcsolat szükséges mértékű tisztázása.
Azaz teoretikusan még létezhet CO2 felfutással „párhuzamos” hőmérséklet-felfutás.
Sokkal komplexebbnek tűnik a klímamodellezés témája, míg túl kevésnek az érdemi és köztudatban lévő konszenzusos eredmény (hazudozzon erről bármit az IPCC-akol másik oldalról).
Szerintem a korrekt klimarealista hozzáállás, hogy eddig – láthatóan – megbukott az IPCC a témában, de a végleges (konkrét) IPCC-bukást még bizonyítani kell (kritikus tömeggel).
* „Jót s jól” mondja Kazinczy Ferenc és milyen igaza van (szerintem). Az nem elég, hogy Trump korunk „Toldi Miklósa”-ként áll ellen (eddig legalábbis) a klímahiszti úthengerének (ami ugye a „jó”), de ezt „jól” is kell(ene) tennie. Az ilyesféle mondások nem hinném, hogy segítenének a klímarealizmus ügyének: “A globális felmelegedés elméletét a kínaiak találták ki, a kínai érdekek megvédésére. A céljuk, hogy ne lehessen versenyképes az amerikai ipari gyártás.” (Twitter, 2012. november).
Szerencsére másik oldalról is futnak be hasonlóan nagyívű okosságok, amik enyhítik a fenti Trump-okozta kárt.
* Ha már hősugárzás meg energiája (amit az IPCC tol gőzerővel a hőáramlás kritikus fontosságának rovására), akkor érdemes lehet megjegyezni Svante Arrheniusnak már 1896-tól létezik kutatása és publikációja az üvegházhatás felfutó aszimptotikus telítési görbéjéről. Magyar nyelven Reményi Károly írt fontos cikket a témában 2012-ben, a Magyar Tudomány periodikában. „Nyilván” vita és/vagy elhallgatás jellemzi ezt a kutatási ágat (is) az IPCC-akol részéről, miközben horderejét nagyon nehéz alábecsülni. A két szerző, ha jól értem, ehhez adott friss, precíz adalékot. Egyébként érdemes lehet megemlíteni, hogy William Happer tudományos tanácsadója Trumpnak (nyilván nem „pedigrét” kell nézni, hanem amit konkréten mond), de kettős mércét érdemes kerülnöm, ha Richard Alleynél is említettem IPCC-érintettségét másutt.
* Utolsó és talán legfontosabb észrevételem, hogy nekünk klímarealistáknak meg kéne érteni ezt az adjuramisten de azonnal dekarbonizációs őrületet, amikor 1-2 billió dollárt akarnak azonnal „elégetni” minden józan ésszel szembemenve. Mára már tengernyi megbízható forrás és információ van a témában, laikus is könnyen átláthatja, hogy micsoda eszeveszett visszaélések történtek a témában. Azt gondolom nem elég a zöld kommunizmus/ökofasizmus konteója, ahogy analóg módon a „zsidó-szabadkűműves összeesküvés” konteója sem elégséges világmagyarázat.
Nem (lehet) elég diszkreditálni, ezt meg kéne hagyni az IPCC-akolnak.
Egészen egyszerűen van megértési kötelezettségünk ezen a fronton is.
Túl régóta túl rossz irányba mennek a klíma-történet eseményei (kritikus tömegben).
Kedves Miklós,
egy mondattal szállnék vitába:
„Azaz teoretikusan még létezhet CO2 felfutással „párhuzamos” hőmérséklet-felfutás.”
Nem létezhet. Illetve létezhet együttfutás, de ez olyan, mint a csokoládéfogyasztás és a Nobel-díjasok számának együttfutása. Nincs ok-okozati viszony.
Csak nagyon tömören. A troposzférában a CO2 nanoszekundumokon belül átadja a besugárzással kapott hőmennyiséget környezetének, az O2 és N2 molekuláknak. Sokkal gyorsabban, minthogy azt újra kisugározhatná a talaj felé. És ez az energialeadás akkor is megtörténik (a vízmolekulák révén), ha sok CO2 van az attmoszférában, vagy ha semmi CO2 nincs az atmoszférában. Az IR-aktív molekula (CO2, N2O, víz, metán) a megfelelő hullámhosszú IR-sugárzástól gerjesztett állapotba kerül, az energiakvantumot átadja a levegőt alkotó többi molekulának, ezáltal újra nyugalmi állapotba kerül és várja a következő energiakvantumot. Bővebben:
https://www.klimarealista.hu/gondolatok-a-klimarol-az-antropogen-klimahatasrol-akh/
V/3. pont.
Erre egyébként van gyakorlati bizonyítékunk is. 1930 és 1980 között csökkent a Föld átlaghőmérséklete a folyamtosan és lendületesen növekvő CO2-kibocsátás ellenére.
Önnek, mint adatbányásznak érdekes lehet Sherwood B. Idso meteorológus írása, aki meteorológiai statisztikai adatokra támaszkodva vonja kétségbe a CO2-klímaváltozás kapcsolatot. Az írást itt linkelem:
https://www.klimarealista.hu/gondolatkiserlet-a-co2-klimaszenzitivitasarol/
Kedves József, nagyon köszönöm a reakciót.
Egyelőre csak a reakció első felére tudok most írni, a második fele nehezebb ügy.
Nagyon nehéz (klíma)témában, (fizikát tekintve) botcsinálta laikusként próbálok tisztá(bba)n látni (meg nyomában pontosan fogalmazni). Ez prediktálhatóan nem mindig sikerül (sajnos). Esetemben maximálisan jogosan emlegeti az 5 év egyetemi fizika hiányát Hetesi. 🙂
Logikusnak hangzik
* a CO2 szerepek elkülönítése sztratoszférára és troposzférára. Emlékeim szerint Hetesi jellemzően csak troposzféráról beszél.
* a vízgőz 100x nagyságrendő abszorpciós képessége a troposzférában.
* a CO2 abszorpciós sávjaiban (4.3µm, 15µm) való hőleadás nanoszekundumra történő nagyságrendi csökkenése a troposzférában.
Azonban nem értem, hogy
* a Miskolczi Ferenc számolta troposzférabeli TIOD=1.87, hogy jön akkor össze növekvő CO2 és csökkenő víz kontextusában.
* ha kidobódik a hőcsapda, akkor nem tudom mi mást kapunk a hosszútávú kifinomult szabályozásra.
* egyelőre nem vágom a cikkbeli (CO2, N2O) termosztát kétirányú működésének részleteit. Mintha a linkelt cikk a dolognak csak az első felét magyarázná. Azt érteni vélem intuitive, hogy aerodinamikai meg hőáramlásos folyamatok is kellhetnek hozzá.
* illetve nem értem, hogy a vízgőz 10 naponkénti cseréjéhez képest a CO2 légkörből való kiürülése miért 110 év (ha jól emlékszem), ami nagyon nagy eltérésnek látszik.
De ez az én fizikát illető laikus tudatlanságomnak köszönhető.
„Emlékeim szerint Hetesi jellemzően csak troposzféráról beszél.”
Igen, bár a magassággal együtt csökkenő hőmérsékletről beszél, meg olyan részletekről, amelyek a sztratoszférára jellemzőek.
Nézzük meg ezeket a sorokat:
„Mondhatnánk, minden rendben, csakhogy minél több szén-dioxidot juttat az emberiség a légkörbe, annál jobban nő a koncentráció nagy magasságon is, ami azt jelenti, hogy egyre magasabban lesz az a régió a troposzférában, ahonnan a világűrbe sugárzódhat a hő, további abszorpció nélkül. Ezt szaknyelven úgy mondják, hogy az effektív sugárzási magasság növekszik. Miután a troposzférában felfelé haladva a hőmérséklet csökken, így az effektív sugárzási magasság növekedése miatt a sugárzás egyre kisebb hőmérsékletű közegből indul. A Stefan-Boltzmann-törvény értelmében a kisugárzott teljesítmény a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, tehát a felfelé csökkenő hőmérséklet korlátozza a világűrbe sugározható hő mennyiségét, mert a sugárzás effektív magasságát egyre növeljük az atmoszférában az üvegházhatású gázok
kibocsátásával. Ha pedig kevesebb hőt tud a Föld kisugározni, több marad a légkörben, azaz nő a hőmérséklet, így növekszik az üvegházhatás.” (H.ZS.: NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KLÍMASZKEPTICIZMUS KAPCSÁN)
Ezek szerint Hetesi titkos klímarealista. Szögezzük le ugyanis.
Ha több a CO2 a sztratoszférában, akkor több a kisugárzás a világűr felé, ergo több CO2 = több energiamennyiség eltávozás a világűr felé. Tehát a CO2 koncentráció növelése csökkenti a Föld átlaghőmérsékletét. Az általa erőltetett logikai kapcsolat ugyanis nem létezik. Ismételjük meg még egyszer:
Több szén-dioxid a légkörbe = annál jobban nő a koncentráció nagy magasságon is.
Eddig egyetértünk. (Hetesi és én.)
„Egyre magasabban lesz az a régió a troposzférában, ahonnan a világűrbe sugárzódhat a hő.”
Erre viszont nem látok értelmes magyarázatot. Nem tudom elfogadni. Egy példa.
Sztaniolpapír darabkákat szórok a vízbe. 4 db-ot m2-enként. Ezek lebegnek, vagy nagyon lassan süllyednek. Fölemelem a koncentrációt 5 db/m2-re. Ettől feljönnek a sztaniolpapír darabkák a víz felszínére? Na ne. Süt az egészből: „Jaj, csak nehogy be kelljen ismernünk, hogy értelmetlen az egész klímahisztéria. Találjunk ki gyorsan valamit, ha nő a CO2 koncentráció, akkor attól csökken a fajsúlya. Mert különben lebukunk, elveszítjük állásainkat, meghurcolnak bennünket.”
Úgy hogy nem tudom elképzelni, hogy Hetesi ezt ne szándékosan tette volna bele, ezzel üzenvén: én is klímarealista vagyok, én sem hiszem azt a sok maszlagot, de muszáj egyelőre úgy tennem, egzisztencia, stb.
Ugyanis a nagyobb CO2 koncentrációból nem következik, hgoy a CO2 följebb kúszik a sztratoszférában. Még egy példa fiktív számokkal.
Alapállapot: 300 ppm CO2 koncentráció 20 km magasságban, 0,01 W/m2 sugárzási teljesítménnyel.
Ha most ehhez a koncentrációhoz hozzájön még néhány ppm, az ugyanazon a magasságon fog elhelyezkedni. Milliomod részekről beszélünk, egyéb zavaró molekulák jelenléte nélkül, mbar nyomástartományban, mínusz 40-50 °C hőmérsékletnél.
Erőszakoljuk meg magunkat egy pillanatra, legyünk kegyesek Hetesihez, és fogadjuk el, hogy a többlet CO2 már csak 22 km magasságban fér el. De mondom, ahhoz, hogy ezt elfogadjam, meg kell magamat erőszakolnom. Lecsökken ettől a már 20 km magasságban ott lévő CO2 világűr felé kimenő sugárzási teljesítménye? Már a kérdés föltevése is intelligenciaszintünk lenézését jelenti.
Miskolczi a NASA mérséi erdményeiből számolta ezt a TIOD értéket. Egyébként hamarosan itthon lesz pár napra, hátha sikerül őt meginterjúvolni.
A további részekre holnap térek vissza. Előzetesen csak annyit. Ha a víz gyorsan cserélődik, akkor a CO2 is gyorsan cserélődik. Ugyanis a csapadék lehozza a CO2-t.
– Köszönöm a részletes reakciót. Egy üveg pálinkát tuti meg kéne innom hogy bele tudjak kezdeni egy érdemi(nek szánt) válaszreakciónak. 🙂 Mindenesetre sok gondolkodni- és ellenőriznivalót vet fel a komment.
– Hogy Hetesi titkon klímarealista lenne? Én másutt keresem a választ.
# A már emlegetett advocacy research (Szarka László Csaba) egyik nagy hátránya, ha inkorrekten túlspilázzák, és aztán nehéz koherensnek/konzisztensnek maradni (pláne, ha publikál is az ember).
# Ahogy, ha valaki hazudik, akkor a rákövetkező hazugságspirálból óhatatlanul kibukik a lóláb. Kedvenc példám bankok kötelező MNB-jelentése annyira durván komplex a minden mindennel összefüggő számolótáblája, hogy brutális erőfeszítés (esélyesen kudarccal végződően), a manuális meghackelése céges érdekből. Pedig manuális meghackelésre mindig van igény (tapasztalatom alapján).
# Megfordítva, aki mindig az igazat/valót írja, akkor tévedéseiben is tud hiteles és konzisztens maradni. Na szememben egyébként itt vétett legnagyobbat Hetesi.
# Vegyük észre, hogy az inkonzisztencia-veszélyt az IPCC-akol is érzékeli/tudja, ezért sem kockáztatják a túlbeszélést (valódi témakifejtést). Maradnak az általánosságoknál, a „köztudott”-nál (lásd hozzá hamis „97% konszenzus”), a „visszavezetés már megoldott”-ra. Mint a viccbeli fizikus aki a feladatnak szabott fazék vízet úgy melegíti a tűzhelyen, hogy lecsavarja a már égő lángot, mert így „visszavezeti a feladatot már megoldottra”. 🙂
Kis színesként írom, hogy pár éve volt egy nagy nekibuzdulásom, annak kapcsán, hogy fejembe vettem egy interjú készítését Miskolczi Ferenc professzorral. Odáig jutottam, hogy kezemben volt a telefonszáma (nem volt könnyű út). Viszont sajnos csak a telefonszáma lett meg, a mail-címe nem. Arra meg nem volt semmi bátorságom, hogy telefonon felhívjam. Meg bár rengeteget agyaltam milyen kérdéseket tegyek fel neki (időkeretben maradva), egyszerűen sehogysem éreztem magam elég felkészültnek. Így aztán elengedtem a témát.
Nem egészen komolyan gondoltam, hogy H.ZS. tikos klímarealista lenne. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy annyira titkos, hogy maga sem tud róla.
* Fájdalmasan korrekt az említett Idso-cikk 1998-ból. A fájdalmat csak növeli, hogy 2020-at írunk. Meg láthatjuk, hogy az IPCC mennyire hatékony volt károkozásban.
* Nekem fizikában laikusnak érdekes lenne tudni, Miskolczi Ferenc olvasta-e a cikket 2004 elött, egyáltalán volt-e prekoncepciója a CO2-duplázódás ilyen elenyésző hatására (hőmérséklet-növekedésre). Avagy a HARTCODE-ja nyomán kiesett a végeredmény, amitől leesett az álla.
Nem tudok semmi bizonyosat, nem ismerem őt személyesen. De úgy gondolom, végezte tisztességesen a munkáját a NASA-nál, és a kapott eredmények csak egy konklúziót engedtek meg.
Tisztelt József!
Szeretném a véleményét kikérni a „marsi helyzettel kapcsolatban álló téma” tekintetében! Mi az ön meglátása? Alább egy levélrészletet idézek, amely arra hivatott válaszolni fősodrású szemszögből, mi áll annak hátterében, hogy a marson a több co2 ellenére is kisebb az átlaghőemelkedési hatás… Az ön szerint ez téves, vagy helyes gondolatmenet, természetesen a miértek is fontos szerepet játszanak az állásfoglalásban, köszönöm a választ!
Az idézett levélrész :
„Az ellenvetés azonban nem helytálló. Amennyiben tekintetbe vesszük, hogy a marsi légkör nyomása töredéke a földinek (135-öd része), és figyelembe vesszük, hogy az abszorpciós vonalak szélességét a gázközeg nyomása befolyásolja, érthetővé válik, hogy a CO2 elnyelési vonalai keskenyebben a Marson12, így a jelentősen több szén-dioxid hatása mégis kisebb marad. Pontos mérések állnak rendelkezésre a marsi CO2 abszorpciós vonalain megkötött teljesítményről. A mérésekből tudjuk, hogy a marsi ÜH 7 W/m2, ami összevetve a földi 130 W/m2 értékkel sokkal kisebbnek számít. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Föld távolságában a napállandó 1370 W/m2, a Mars távolságában pedig 593 W/m2, és tudjuk mindkét bolygó albedóját13, a Stefan-Boltzmanntörvény segítségével ki lehet számítani az üvegházhatást és azt kapjuk, hogy a Földön 33 K-el van melegebb, mint az ÜH nélkül, míg a Marson ugyanez 3 K, egyezvén a tapasztalati értékekkel, azaz a marsi ÜH teljes egészében magyarázható a Marson jelenlévő szén-dioxid mennyiségével.14”
Kedves Erik,
azt már látom, hogy ezt nem lehet 5 perc alatt helyretenni. Megpróbálok utánaolvasni és jelentkezem.
Kedves Erik,
A vonatkozó részlet Hetesi Zsolt megjelent cikkéből van (Energetika 2017/1, 19.oldal).
Amire vlaszolt a megszólított Héjjas István a következő számban.
„…a tény, hogy ‘a Marson a sokkal több széndioxid mellett az üvegházhatás csupán töredéke a földinek, annak köszönhető, hogy a Marson az alacsony nyomás miatt az abszorpciós vonalak keskenyebbe’k. Ez voltaképpen igaz, de nem ez a domináns tényező, mivel a legfontosabb CO2 abszorpciós sávok a Mars és a Föld légkörében is gyakorlatilag telítettek. Akármennyi felszíni sugárzást nyel el a szén-dioxid 15 μm-es szűk abszorpciós sávja, a mellette lévő spektrális ablakokban a szén-dioxid gyakorlatilag átlátszó. Vegyük észre, hogy míg a Marson a kulcsfolyamat a CO2 szublimációja és kifagyása, addig a földi üvegházhatásban és klímaszabályozásban a felszín 72%-át kitevő vízfelületek párolgása, továbbá a víz kondenzációja, valamint a felhőzet a legfontosabb meghatározó tényezők.
Köszönöm!
Valóban, ezek szerint volt rá válasz a Héjjas István úr által…!
Mindenesetre, ha egyéb, esetlegesen fentebb nem említett szempontokat fel tudnak sorakoztatni a témával kapcsolatban, mindenképpen szívesen fogadnám! 🙂 A másik dolog – ami persze részben kapcsolódik ehhez is- pedig ponthogy a Co2 abszorbciós, emissziós képességének meghatározási módjához kapcsolódik! Látom, hogy a szkeptikus oldal más arányokkal, abszorbciós sávval, stb… számol, mint amit ugye a fősodrású oldal ad meg a co2-el kapcsolatban! Nyílván ennek hátterében is áll valami a miérteket illetően! Jómagamnak még az keltette fel az érdeklődését, hogy milyen tényezők, folyamatok behatásának köszönhetően jutunk arra a következtetésre, hogy más tartományokkal kell számolnunk, tehát mi ennek az állításnak az alapja…? Ennek megértésében(legalább is saját szintemhez mért módon) szeretnék még tájékoztatást, segítséget kérni, mert valóban érdeklődöm a téma iránt! Köszönöm! (nyílván, gondolom, a különböző légáramlással kapcsolatos tényeket is figyelembe kell venni, a légkör különböző szakaszaiban más – más az adott kisugárzási tartomány…)
Az érdemi infókat az oldal szerkesztői fogják adni, de pár adalék kívülről is becsempészhető:
* Legfontosabb Miskolczi Ferenc NASA-nál publikálódásában elgáncsolt eredeti cikke, ami végül Czelnai Rudolf közreműködésével jelenhetett meg az Időjárás periodikában, 2007-ben, Zágoni Miklós fordításában. A 40 oldalas tanulmányban konkrét fejezet van a Marsnak szentelve.
Tudtommal ez a cikk ma már hozzáférhetetlen, nekem is csak azért van meg, mert a témának 10+ éve rabja vagyok.
* Második fontos forrás Miskolczi Magyar Energetika 2018/3-ban megjelent 10 oldalas cikke: Értekezés az üvegházhatásról.
* Harmadik érdekesség még 2003.októberéből: Ónodi Tibor Kételyek az üvegházhatás mértékében, Kőolaj és földgáz periodika, 36.évfolyam, 10.szám.
* Tudtommal a CO2 abszorpciós sávokkal (4.3μm és 15μm) nincs problémája a klímarealista oldalnak. Az abszorpció mértékével (összehasonlításban mással), és az abszorpció utáni hőleadás idejével van nagyságrendet érintő észrevétele (ha jól értelmezem). Emlékeim szerint Király úr linkelt nagy tanulmányában (Klímarögeszme) forrást is megad ehhez.
* Adatbányász-informatikusként mondom szerintem érdemes iterálni a top-down és bottom-up irányokat a modellezés-megértéséhez. Mondjuk ezen meglátásomat erősen gyengítette tegnap Király úr a „hőcsapda” mint olyan kidobásával. Én perpillanat teljesen elbizonytalanodtam, pedig már érteni véltem a big picture-t, hogy működhet a klíma (CO2 kontextusában).
* Végezetül nem illik (spamelni), de szeretném ajánlani blogomról a
„Laszilo: Gondolatok Dr. Miskolczi Ferenc üvegházelméletéről” korabeli cikket. Eredetileg laszilo a vitus.hu-n publikálta annó, ami sajnos megszünt és én csak republikáltam, hogy meglegyen, közkincs része legyen. Ez egy érdekes gondolatkísérlet a Miskolczi-üvegházelmélet keretbefoglalásáról.