Dekarbonizáció? Karbonmentesítés, karbonsemlegesség? Ezerrel rohanunk az alagútba, ahonnan nincs visszaút, csak kőkorszak és jobb esetben örökös rabszolgaság, ahol a rabszolgatartók azok a népek lesznek, amelyek ma nem vevők a klímahisztériára. Rosszabb esetben karbonmentesítés a csinos hölgy által tartott tábla szerint. Ébresztő politikusok, ébresztő állampolgárok!
A levél természetesen fikció, a probléma viszont valós. Évek óta egyre súlyosabb fagykárokkal kell országunknak szembenéznie, miközben – hogy megfeleljünk bizonyos külföldi elvárásoknak – 10 milliárdokat költünk az éghajlat úgynevezett megvédésére. Ezek az összegek java részben szintén külföldi zsebekbe vándorolnak. A háttérben ott van a tudós vagy magát tudósnak képzelő kaszt, amely folyamtosan riogat, milyen borzasztó meleg lesz itt nyolcvan év múlva. Megtehetik a riogatást, hiszen akkorra már egyikünk sem fog élni.
A nyugati világ sajtóján jeges szélként süvölt végig az atomenergia-ellenesség, és ez csak fölerősödött Joe Biden elnökké választásával. Tudatosítsuk tehát: Az emberiségnek nincs más lehetősége, mint élni az atomenergia-termeléssel.
Bár a kormány letette a garast a paksi bővítés mellett, nem szűnnek meg a médiában a nyugati mintát követő ferdítések az atomenergia békés felhasználása kapcsán.
Nem sok jót várunk a Komintern (IPCC) hazai végrehajtó szervének megalakulásától.
Egy kép többet mond ezer szónál. Mi itt rögtön három képet teszünk közzé, melyek önmagukért beszélnek. Februári írásunkat frissítettük egy újabb képpel.
Mennyire szoros az összefüggés az ózonkoncentráció csökkenése és a földfelszínre jutó UV-sugárzás intenzitása között? Milyen változásokat hozott a freongázok 1989-es betiltása? Izgalmas kérdések, és nehezen találjuk meg rájuk a helyes válaszokat.
Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a „globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!
Reagálunk néhány hozzánk érkezett kérdésre, megjegyzésre.
Kovács Anita mikrofonja előtt ezúttal Szarka László akadémikus és Lóránt Károly mérnök-közgazdász fejthették ki álláspontjukat az éghajlat kérdésében. A bejegyzést 2021. februárjában frissítettük, közzétettük a beszélgetés szövegét.