Tesztoldal
Aki tisztában van a négy alapművelettel, a középiskolás szintű fizikai, energetikai számításokkal, az tudja: lehetetlen, megvalósíthatatlan vállalkozás a Net Zero, a zéró kibocsátás, azaz, hogy annyi CO2-t bocsássunk ki, mint amennyinek meg tudjuk oldani elnyeletését. Természetesen mindevvel a rögeszme protagonistái is tisztában vannak, mégis erőltetik az emberiség egy részére.
Nem, ne higgyük, hogy a szélenergia termelés megfelel a fenntartható energiatermelés akárcsak egy kritériumának is. Gigantikus, örökre elvesző anyagfelhasználások, hulladéklerakókat megtöltő rotorlapok. Még siralmasabb a kép, ha mindezt egy MWh-ra vetítjük és összehasonlítjuk például az atomenergia-termeléssel.
Michael Shellenberger ismét csak helyesen látja a helyzetet: az éghajlatvédelem gyengíti a gazdaságot, ami a védelmi potenciál automatikus gyöngülését vonja maga után. A nagy kérdés ezek után: Ki folytat itt háborút ki ellen?
Ha nem fúj a szél, csak baj van vele, ha nagyon fúj, az állam – természetesen az adófizető pénzéből – azért fizet, hogy ne termeljék be az áramot a hálózatba. Itt egyetlen dolog újul meg: A napelem-bárók és szélkerék-lovagok pénztárcájának tartalma. Vastagon.
Természetesen a nemtermelésért való fizetés még mindig olcsóbb, mint bármi fantazmagória a lítiumakkumulátortól a hidrogén-stratégiáig.
Gondolatok az ún. megújuló energiák erőltetéséről afrikai szemszögből. Amit a Nyugat magának megenged, azt tiltani akarja a fejlődni akaró afrikai államoknak. A szerzők tisztán látják a helyzetet, néhány apró részletet mi másképp ítélünk meg.
Welcome to WordPress. This is your first post. Edit or delete it, then start writing!
Kínában hálózatra kapcsolták a a világ első, negyedik generációs, gázhűtésű (HTGR) atomerőművét, amelynek reaktora golyós fűtőelemeket használ (PBR) – jelentette be 2021. december végén hivatalos WeChat-csatornáján keresztül a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (CNNC).
Írásunk a Napban végbemenő folyamatokról, illetve ezeknek a földi éghajlatra gyakorolt hatásáról ad tájékoztatást. A szoláris folyamatok pontosabban, logikusabban magyarázzák az elmúl évszázadok éghajlat-változásait, mint a CO2-re fókuszáló modellek. Ebből pedig következik, hogy a jövőre adott prognózisaik is pontosabbak lehetnek.
A magyar főáramú média (közszolgálati és kereskedelmi) – a nyugati világ trendjét követve ismét beáll a pánikkeltő sorba: Most aztán tényleg mind elégünk – hacsak nem töltünk újabb százmilliárdokat a feneketlen klímahordóba. Írásunkban részletezzük, miért alaptalan és fölösleges a félelemkeltés.
Jogi szempontból pontatlan, nem egyértelmű fércmű, tudományos alapok nélkül, az IPCC narratívát egyedüliként elfogadó alapokon. A szerződés semmi konkrét kibocsátás-csökkentésre kötelezi az aláírókat, inkább ajánlásokat fogalmaz meg. Nem helyez kilátásba retorziókat. Számszerű vagy %-os CO2-kibocsátás csökkentésről nincs szó a szerződésben. Az országok egy részére olyan terheket ró, amely egy-két évtizeden belül a porig rombolja a gazdaságot, a maradék országok számára pedig segítséget, támogatást helyez kilátásba, melyeket ugyancsak az első csoport finanszíroz.