Március 15-e nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc emléknapja, hanem ebben az évben ezen a napon választottak képviselőket Hollandiában a regionális parlamentekbe. Ezek képviselői pedig májusban választják meg a holland szenátus (felsőház) 75 tagját.
Mivel a választásoknál nincs 5 %-os küszöb, a parlament mindkét házában számos kisebb-nagyobb párt ül. Egy párt már a szavazatok 0,67 %-ával bejuthat a parlamentbe.
A dunántúlnyi méretű, de 18 millió lakost számláló országot a Mark Rutte vezette jobbközép koalíció vezeti, az ellenzék szerepét a Munkáspárt és a Zöldbaloldaliak (Groenlinks) töltötték be, illetve a színpadon volt még két bevándorlásellenes párt, a Geert Wilders vezette PVV és a másik szélsőjobboldalinak nevezett Forum voor Democratie (FvD).
A nagy pártok nem kérdőjelezték meg sem a vírusnarratívát, sem az ország tönkretételét az éghajlat megvédése címén. A toleranciájáról ismert országban 2021-ben rendkívül brutálisan, rohamrendőröket is bevetve verték le a járványügyi korlátozások és az oltási kényszer ellen tüntetőket több alkalommal.
Hollandiában az ipar mellett a mezőgazdaság is komoly gazdasági tényező. Az ország a világ második legnagyobb agrár-exportőre, a mezőgazdasági termékek exportja 105 milliárd eurós árbevétellel járul hozzá az ország jólétéhez. Ez fájt a WEF – NWO gazdaságpusztítóknak, így nem véletlen, hogy Hollandiát nevezték ki a mezőgazdaság elpusztításának terepasztalává. És amennyiben ez sikeres, akkor nincs már akadálya az ipar tönkretétele mellett a mezőgazdasági termelés megdrágításának, ellehetetlenítésének Európa többi országaiban sem. A holland gazdálkodók átlátták a helyzetet: Az éghajlat ún. „megvédése” élet-halál kérdése. Mivel érvel a kormány, illetve a balliberális ellenzék a kérdésben?
Az ammóniumtartalmú műtrágyák fontos hozamnövelők, a növények az életfontosságú nitrogént ezekből a műtrágyákból tudják fölvenni. ezek viszont a talajban lebomlanak, és dinitrogén-oxidot (kéjgázt) bocsátanak ki.
Mekkora a dinitrogén-oxid üvegházhatása? Az IPCC-pánikkeltők szerint ez a hatás a CO2 potenciáljának 230-300-szorosa. (A legszívesebben itt lezárnánk: 230× nulla az még mindig csak nulla.) De egy pillanatig fogadjuk el a pánikkeltő narratívát, és az IPCC számítási módot. A dinitrogénoxid koncentrációja az atmoszférában 0,03-0,06 ppm, azaz a CO2 koncentrációjánál 7500-szor alacsonyabb. Pontos értéket a minimális érték miatt nehéz meghatározni. Ha ezt most megszorozzuk 300-zal, akkor még mindig azt kapjuk, hogy az atmoszféra összes nitrogén-oxid-tartalmának hőmérséklet-emelő potenciálja jelenleg 0,2 °C, amiből az emberi tevékenység 0,01 °C-ért felelős.
Ha pedig az elmúlt évtizedek átlaghőmérséklet-emelkedéséért (10 évenként 0,1 K) csakis és kizárólag az üvegházhatású gázokat (CO2, CH4, N2O) tennénk felelőssé, akkor ebből a tízévenkénti 0,1 K emelkedésből 0,0064 K jutna a dinitrogén-oxid kontójára, azaz, a dinitrogén-oxid száz év alatt az átlaghőmérséklet 0,064 fokkal történő emelkedéséért volna felelős. Hangsúlyozzuk, mindezeket a „gigantikus” számokat az IPCC számolási módból vezetjük le.
Nos, sok probléma van a világban, de talán fentiek alapján nem kellene ehhez még a semmiből újabbakat kreálnunk. Az már csak hab a tortán, hogy a dinitrogénoxid UV-sugárzás hatására a sztratoszférában bomlik az alábbi egyenlet szerint:
N2O + hν → N2 + O(1D), (2.R35)
N2O + O(1D) → 2 NO. (2.R36)
O3 + NO → O2 + NO2, (2.R37)
NO2 + O3 → NO3 + O2, (2.R38)
NO3 + hν → NO + O2. (2.R39)
NO2 + OH + M → HNO3 + M, (2.R44)
NO2 + O3 → NO3 + O2, (2.R45)
NO3 + NO2 + M → N2O5 + M, (2.R46)
N2O5 + H2O(s) → 2 HNO3(s). (2.R47)
Forrás: Salma Imre: Környezetkémia (2012)
Ugyanebben a könyvben olvashatunk a dinitrogénoxid szerepéről az ózon-oxigén (O3-O2) átalakulásokban is, melyek szaldója nulla. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert klímarögeszmés tanulmányokban időnként avval jönnek elő, hogy a dinitrogénoxid roncsolja az ózonréteget. Mintha ezek a tudósok nem tudnák, hogy az ózon és oxigén folyamatosan átalakulnak egymásba, és ez az átalakulás egyensúlyban van, lévén, hogy az átalakulások az UV-sugárzás hatására mennek végbe.
O2 + UV-fény → 2 O
2 O + O2 → O3 + O
Mivel az ózon egy erős oxidálószer, viszonylag gyorsan le is bomlik az atmoszférában UV-B sugárzás hatására és újra oxigén lesz belőle.
Ameddig tehát lesz oxigénmolekula a légkörben, és süt a nap, addig lezajlanak ezek a folyamatok, a dinitrogénoxidtól függetlenül.
A metán és a dinitrogénoxid átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását részletesen vizsgálta 2021-ben három tudós: David Coe, Walter Fabinski és Gerhard Wiegleb.
Tanulmányuk címe:
The Impact of CO2, H2O and Other “Greenhouse Gases” on Equilibrium Earth Temperatures – azaz: A CO2, a H2O és más „üvegházhatású gázok” hatása a Föld egyensúlyi hőmérsékletére. A tanulmány a International Journal of Atmospheric and Oceanic Sciences
tudományos folyóiratban jelent meg.
Ezt a tanulmányt az EIKE itt ismerteti.
A mű elfogadja az IPCC premisszáit, nevezetesen, hogy az üvegházhatású gázok 33 K fokkal emelik a Föld átlaghőmérsékletét, illetve, hogy a vízgőznek erősítő hatása van a többi IR-aktív gáz tekintetében.
Klímarealista oldalon mindkét tézist (jogosan) vitatják, mivel írásunk most a dinitrogénoxid bűnbakká történő kinevezésének értelmetlenségéről szól, ebbe most nem megyünk bele. Talán csak egy mondat erejéig: A víz párolgáskor hőt von el környezetétől, ennek mértéke 2,25 MJ/kg. Hogy az eső hűt, azt talán nem kell külön magyaráznunk. Mégis, az IPCC képes megcsinálni a vaskarikát a fából, azaz pozitív visszacsatolást (hőmérséklet-növelő, erősítő hatást) a vízgőzhöz hozzárendelni.
De még mindezeket a premisszákat is elfogadva, a szerzők
a metán (CH4) esetében azt találják, hogy koncentrációjának megduplázódása 0,05 K fokkal;
a dinitrogénoxid koncentráció megduplázódása pedig 0,07 K fokkal emelné a Föld átlaghőmérsékletét.
Ez tehát a tudományos kiindulási alap, már ha az ember elfogadja az IPCC narratíváját. Mérésekkel soha nem bizonyítható század fokokról beszélünk, és emiatt akarja a WEF – NWO gépezet az ipari termelés mellett immár az emberi lét alapját, a mezőgazdaságot tönkretenni.
A holland gazdálkodók hamar rájöttek, mire megy ki a játék, és 2019-ben megalapították pártjukat, a BBB-t (Boerburgerbeweging – Gazdálkodó Polgárok Mozgalma).
A pártnak most volt az első megmérettetése. Eredményeiket a két alábbi ábra szemlélteti.
A legerősebb párt a mostani regionális választásokon.
A májusban megválasztandó felsőházban a következő arányok várhatók:
A WEF – NWO narratívát hűségesen, még saját népük tönkretétele árán is kiszolgáló jobbközép koalíció a 75 mandátumból 23-at fog kapni.
A BBB 17 mandátummal fog rendelkezni.
A két szélsőjobboldalinak, populistának címkézett párt 4-4 képviselőt fog a szenátusba küldeni.
A balliberális tömb pártjainak 27 mandátum jut.
Magyarul, a jobbközép koalíció szövetséges nélkül nem szerez többséget. Ez a szövetséges pedig csak a balliberális tömb vagy a BBB lehet. Megfigyelők máris latolgatják a kormánykoalíció szétesését. Egy biztos: A gazdálkodók ellen immár nem lehet kormányozni. A nitrogénhisztéria valószínűleg megbukott. Örökre, végérvényesen.
Milyen tanulságai lehetnek Magyarország számára a hollandiai választásoknak?
Mint tudjuk, a magyar kormánykoalíció – időnkénti helyes verbális megnyilatkozásai ellenére (amelyeket tettek nem igazán követnek) – az ország gazdasága tönkretételének elkötelezett híve az éghajlat megmentésének ürügyén. Hogy a valós okok közt mennyire játszik szerepet, hogy a zöldhisztéria haszonélvezői kormányközeli NER-vállalkozások, illetve az egyik nagybefektető miniszterelnökünk török jó barátja, Adnan Polat családi vállalkozása, nem tudjuk természetesen. A balliberális oldalon óriási mértékű a ragaszkodás a zöld rögeszméhez, legalább akkora a tudatlanság, és ami még ennél súlyosabb, a tudni nem akarás, a képtelenség a kétszerkettő egyszerűségű fizikai, energetikai törvényszerűségek megértésére, felfogására.
Míg a kormánykoalíció letette a voksot a paksi atomenergia-termelés bővítése mellett (még ha nagyon lassan is halad a beruházás), addig a baloldal atomenergia-ellenes retorikájától, azt szélturbinákkal helyettesíteni szándékozni – az ég óvjon bennünket. Maradna még a Mi Hazánk Mozgalom, de mintha ez a párt sem akarná megérteni, felfogni, mi a tétje a klímarögeszme kérdésnek: élet vagy halál.
A holland példa pedig megmutatja: A helyes témák megtalálása, különösen olyan időkben, amikor a választók ráébrednek, itt nem babra megy a játék, hanem a lét vagy nemlét a kérdés, egy pártot nagyon gyorsan a hatalomba juttathat.
Ezek után nem igazán meglepő, hogy a magyar sajtó kicsit szégyenlősen számol be a hollandiai választásokról, amelyek valóban megérdemlik a földcsuszamlásszerű jelzőt.
Forrásaink:
Földcsuszamlásszerű eredmények a holland regionális választásokon. (sciencefiles)
A regionális választások eredményei – Allgemeene Dagblad
Tartományi választások: A Gazdálkodó Polgárok Mozgalmának (BBB) győzelme – Rheinische Post
A kisebb jelentőségű üvegházhatású gázok: CO2, CH4, N2O – edmdotme
2023 március
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
Comment on “Egy kis politika – a holland regionális választások kapcsán”