Skip to content
Klímarealista

Klímarealista

Tesztoldal

Kiégett fűtőelemek, mint energiaforrás: német technológia forradalmasíthatja az atomenergiatermelést

Posted on 2024.04.17. By nxt4u Nincs hozzászólás a(z) Kiégett fűtőelemek, mint energiaforrás: német technológia forradalmasíthatja az atomenergiatermelést bejegyzéshez

Innovatív lépés van kialakulóban az atomiparban. Az AMG nyersanyagipari csoport német technológiára támaszkodik a hagyományos atomerőművek kiégett fűtőelemeinek hasznosításában. Úgy tűnik, ez az eljárás forradalmasíthatja az energiatermelést, és új lendületet adhat a kiserőműveknek. Heinz Schimmelbusch, az AMG egyik német menedzsere vezeti ezt az úttörő kezdeményezést. Az AMG kifejezetten erre a célra alapította NewMOX nevű leányvállalatát a franciaországi Grenoble-ban. A cél a nukleáris ipar ellátása MOX-szal, azaz vegyes oxidokból álló fűtőelemmel.

Mielőtt továbbmennénk, ismerkedjünk meg a hagyományos nukleáris technológiával (vagy idézzük fel ismereteinket).

Az urán a természetben oxid formájában van jelen az uránércben. A kőzetet speciális malmokban porrá őrlik, majd kénsavban feloldják, hogy kinyerhessék belőle az uránt. Ezt az oldatot ezután leszűrik, majd az  oldatból urán-oxid (U3O8) formájában csapatják ki az uránt. Ez az U3O8 sárgás színű por, amit pogácsákká sajtolnak (ezt hívják a szakzsargonban sárgapornak vagy sárga pogácsának [yellow cake]).

Konverzió

A dúsításhoz az uránt gáz halmazállapotú vegyületté kell alakítani: ez az uránium-hexafluorid (UF6). „Beceneve” hex, ami németül boszorkányt jelent. Technológiai szempontból nehezen kezelhető anyag, mégis célszerű ezt használni: a ma alkalmazott dúsítási eljárások során olyan gázra van szükség, amelynek molekulatömege csak a molekulában lévő uránatom tömegétől függ. Ezért esett a választás a fluorra: annak csak egyféle izotópja létezik a természetben, így a hex csupán kétféle molekula keveréke: az egyik moláris tömege 349 g/mol (235U+6*19F, tömege:235+6*19=349), míg a másiké 352 g/mol, 238U+6*19F,  tömege:238+6*19=352).

Izotópdúsítás

A természetes urán túlnyomórészt 238U-ból áll, és csak 0.71%-a a termikus neutronokkal „hasítható” 235U. Ezzel az izotópösszetétellel csak nehézvíz- vagy grafitmoderátor alkalmazásával valósítható meg az önfenntartó láncreakció: a könnyűvízben lévő hidrogén túl sok neutront nyel el. A megoldás az izotópdúsítás: meg kell növelni a 235-ös uránatomok részarányát a 238-as „rovására”. A legelterjedtebb, könnyűvíz moderátoros atomerőművek üzemanyaga enyhén dúsított (2-4 % 235U) uránt tartalmaz.

Az izotópdúsításra több módszert is kifejlesztettek, a két legelterjedtebb a gázdiffúziós és a gázcentrifugás eljárás. Közös jellemzőjük, hogy uránium-hexafluoridot használnak fel, és az uránizotópok közötti tömegkülönbséget használják ki. Mivel ezekkel a módszerekkel kis hatékonysággal válaszhatóak szét az izotópok (a relative kicsi, 0,86%-os tömegkülönbség
miatt), ezért kaszkád rendszerben több egységet kapcsolnak egymás után.

Fűtőelemgyártás

A szükséges mértékben feldúsított uránt tartalmazó urán-hexafluoridot sorozatos oxidációs lépések útján urán-dioxiddá alakítják, amit egy szinterezésnek hívott porkohászati eljárással pasztillákká préselnek. Ezeket a pasztillákat kevés neutront elnyelő (általában cirkónium ötvözetű) csövekbe töltik, és végeiken hermetikusan lezárják. Az így nyert fűtőelemeket pedig szállítható egységgé, un. üzemanyagkazettákká szerelik össze.

Elektromos energiatermelés atomerőműben
Hőtermelés a reaktorban
A reaktorban az említett kazetták reaktorfizikailag optimális alakzatban kerülnek elhelyezésre olyan módon, hogy a hűtőközeg üzem közben a kazetták, ill. a fűtőelemek között áramolva vezeti el a keletkezett hőt. A fűtőelemekben lévő hasadóképes atommagok megfelelő energiájú neutronokkal ütközve gerjesztett állapotba kerülnek, majd két középnehéz atommagra hasadnak. A hasadás pillanatában a felszabaduló kötési energia mellett 2-3 szabad neutron is keletkezik, amelyek energiájuk csökkenése után újabb hasításra képesek. Ez a láncreakció elve. A folyamat önfenntartóvá és szabályozhatóvá tehető. A keletkező nagy sebességű, un. gyorsneutronok lassulása a moderátor közeg (általában maga a hűtővíz, vagy pl. grafit) atommagjaival való ütközés következtében valósul meg.
Láncreakció azáltal jön létre, hogy a lelassult neutron ütközik a hasadóképes atommaggal és a hasadás folyamán 2 vagy 3 lassú neutron is keletkezik:

Maghasadás termékei

A maghasadáskor felszabaduló energia döntő részben a hasadási termékek mozgási energiájaként jelenik meg. A hasadványok nagyon rövid távon lefékeződnek és a környező közeget átadott energiájukkal melegítik. Ehhez járul még a hasadási termékek radioaktív bomlásából származó hő. Feladatunk a láncreakció biztonságos felügyelete és a hő elvonásával a reaktor aktív zónájának folyamatos hűtése. Az innen elvont hőt használjuk gőz előállítására.
A természetes urán 99.3 %-a 238-as, 0.7 %-a pedig 235-ös izotóp. Az U-238-as csak csak kis valószínűséggel hasad, és csak akkor, ha a neutron nagy sebességgel ütközik a magnak. Az U-235-ös hasadása gyakorlati szempontból sokkal jelentősebb: ezt a magreakciót használja ki a ma működő atomreaktorok döntő többsége.

Ha egy lassú (kis energiájú, más néven termikus) neutron ütközik az U-235 magjának, a mag befogja azt, és egy új gerjesztett mag, U-236 jön létre. Az esetek kb. 85 %-ában igen rövid idő alatt (10-14s alatt) bekövetkezik a maghasadás. Egy U-235-ös mag hasadásakor kb. 200 MeV =3.2*10^-11 J energia szabadul fel. (MeV, ejtsd mega-elektronvolt, egymillió elektronvolt. 1 eV= 1.6*10^-13 J)

Összefoglalva: A természetes urán 0,71 %-át tartalmazó 235U hasznosítható a hagyományos atomerőművekben. Ezt 3,5-4,2 %-ra dúsítják fel, ami azt jelenti, hogy az üzemanyag 96 %-a olyan 238U, ami a hagyományos atomerőművekben nem hasznosítható, amellett, hogy tárolásuk sokezer éven át okoz sugárzási problémát. Ez a „kiégett” üzemanyag minden további nélkül alkalmazható üzemanyagként a szaporító reaktorokban. Annak végterméke jóval kisebb mennyiségű, kevésbé veszélyes, és 300 év alatt megszűnik veszélyes sugárzása. A reaktortípus azonban nincs igazán elterjedve a világban. Oroszországban működik a BN-600 és BN-800 szaporító reaktor, Kínában 2023-ban helyezték üzembe a CFR-600 szaporító reaktort, de még nem kötötték rá a hálózatra. Viszont Franciaország leállította Fénix és Superfénix szaporítóreaktorait.

Ha tehát most a jelen bejegyzésünk alapjául szolgáló hírek igazak, akkor sikerült olyan üzemanyag-keveréket és technológiát kidolgozni, amellyel a hagyományos erőművek is hasznosítani tudják a 238U-t. És ez valóban az atomenergiatermelés forradalmi újítását jelentené.

Fordulópont a nukleáris technológiában – a fegyverektől a wattokig. Német mérnökök forradalmi hasznosítási eljárást dolgoznak ki a kiégett fűtőelemek számára.

A MOX a régi fűtőelemekből származó, gyakorlatilag  urán-oxid és a hatástalanított nukleáris fegyverekből származó plutónium-oxid keverékéből készül. Ezeket az anyagokat porrá zúzzák, összekeverik, összepréselik és felmelegítik – ezt az eljárás nevezik szinterezésnek.

Az eredmény a MOX-pelletek, amelyeket az új erőművekben üzemanyagrudakként használnak fel. Ez a technológia nem új, de a németországi atomerőművek leállítása óta alig fejlesztették tovább.

Egy MOX-fűtőelem pellet

Az atomenergia jövője – a plutónium hasznosításában rejlő nagy lehetőségek Grenoble-ban
A projekt jelenleg még a megvalósíthatósági fázisban van. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az évi 20-40 tonna MOX-üzemanyag előállítása Grenoble-ban nyereséges-e. Schimmelbusch óriási potenciált lát a tárolt plutónium mennyiségében. Ebből az anyagból különösen az Egyesült Királyságban, de Franciaországban, az USA-ban és Japánban is jelentős mennyiséget tárolnak. A tárolási költségek óriásiak, és a költségcsökkentő módszerek keresése prioritást élvez.

Kiserőművek és az atomenergia újjáélesztése

A kis moduláris reaktorok (SMR) népszerűsége egyre nő. Schimmelbusch meg van győződve arról, hogy a MOX-piac ezzel a fejlődéssel együtt bővülni fog. Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökségtől szintén megerősíti, hogy az atomenergia visszatérőben van, amit az új típusú minireaktorok fejlesztése is erősít. Jelenleg 18 országban több mint 80 SMR-projekt ismert.

Innovációk a nagyobb elfogadottságért

Az olyan vállalatok, mint a Newcleo és a Naarea olyan reaktorokon dolgoznak, amelyek kevésbé kockázatosak és nukleáris hulladékot használnak üzemanyagként. Ezek a megközelítések növelhetik az atomenergia társadalmi elfogadottságát. Különösen a német mérnöki technológiák, mint például az AMG által kifejlesztett szinterező kemencék, jelentős mértékben hozzájárulhatnak ehhez.

Ez a fejlesztés fordulópontot jelent az atomenergia hasznosításában. A kiégett fűtőelemek energiatermelésre történő hasznosításával az atomenergia új korszakba lép, amely mind gazdasági, mind ökológiai szempontból ígéretesnek tűnik.
Az AMG Critical Materials N.V. 2024.04.04-én jelentette be a kiégett fűtőelemek feldolgozására szakosodott NewMOX SAS (Grenoble, Franciaország) vállalat megalapítását.

Idézünk a közleményből:

Jelenleg a kereskedelmi célú atomerőművekből származó használt üzemanyag újrafeldolgozásából származó polgári felhasználású plutónium teljes globális tárolása 380 tonna[1], és ez a szám a folyamatos atomenergia-termeléssel tovább növekszik. Továbbá, ha villamos energiává alakítják, ez a plutónium 36 db egy gigawattos atomerőművet tudna ellátni 20 éven át. Ennek a plutóniumnak a hasznosítása „CO2-mentes” energiát és több mint 2 milliárd tonna CO2 megtakarítást eredményez szénerőművekkel összevetve. Azt is meg kell jegyezni, hogy a plutónium MOX átalakításához kapcsolódó körforgásos gazdaság csökkenti az uránbányászatot, és ezáltal tovább növeli az atomenergia vonzerejét.

A plutónium tárolása rendkívül költséges a kapcsolatos kockázatok miatt. A plutónium MOX üzemanyaggá történő átalakítása nemcsak kiküszöböli ezeket a kockázatokat, hanem kereskedelmi szempontból vonzó alternatívája lehet a tárolásnak. Egy jellemző: 380 tonna plutónium MOX-szá történő átalakítása jelenleg 15-20 milliárd dolláros kereskedelmi értéket jelent.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy kiváló szinterezéstechnológiai mérnökünk új projektet hozott létre, amely a NewMOX SAS megalakulását eredményezte. Serge Bertrand-t, a grenoble-i ALD France vezetőjét neveztük ki a NewMOX vezérigazgatójává, ahol az ALD nukleáris technológiai tevékenységét összpontosította. Dr. Johannes Fachinger, a nukleáris ALD Hanau vezetője lesz a technológiai igazgató. Mindkét úr széleskörű iparági szakértelemmel rendelkezik, és legutóbb a MOX szinterezési technológia bevezetéséért voltak felelősek egy kínai gyárban” – mondta Michael Hohmann, az ALD vezérigazgatója.
„A NewMOX üzleti modellje egyszerű” – mondta Dr. Heinz Schimmelbusch, az AMG vezérigazgatója. „Nagyon sok plutóniumot tárolnak, és ezeknek a tárolóknak az üzemeltetői keresik a tárolási költségek csökkentésének módjait; létezik a bevált ALD MOX szinterező kemence technológia; és van egy nagy MOX piac, amely növekedni fog a feltörekvő SMR (Small Modular Reactor) hullám fejlesztésével. A NewMOX célja, hogy partnerségeket alakítson ki egy MOX üzemanyagot előállító kereskedelmi plutónium hasznosító létesítmény építésére és üzemeltetésére, kezdve a koncepcionális mérnöki és megvalósíthatósági tanulmányokkal. Ez időbe telik, de ez egy nagyon értékes célkitűzés. Megfelel az AMG „Double Materiality” szabványának, amely egyesíti a pénzügyi és környezeti előnyöket.”

A plutónium keletkezésének mechanizmusát a maghasadással összefüggésben jól megmagyarázza ez a videó – német nyelven.

Ígéretes kilátások, bár a közlemény sok kérdést nyitva hagy. Dehát új technológiáknál így szokott ez lenni. Az ismertetett technológia mellett más cégek is kínálják MOX-gyártási technológiájukat. Pl. Orano, Angliában bejegyzett atomenergetikai cég, számos telephellyel a világban.

Egy tipikus MOX-gyártási technológia

Források:

Atommüll als Energiequelle: Deutsche Technologie revolutioniert die Kernkraft (blackout-news.de)

Atomkraftwerke: Dieser Konzern recycelt Atommüll mit deutscher Technologie (handelsblatt.com)

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika Urántermelés, felhasználás fizikája (a keretes rész forrása)

MOX-Kraftstoff: Was ist das und wie wird es verwendet? – Foro Nuclear

Hivatkozás:

[1] A plutónium forrása elsősorban a hidegháborús korszak hagyatéka (atomfegyverek). Azonban a hagyományos maghasadási technológiáknál is keletkezik, nem mint a maghasadás terméke, hanem mint a neutronbefogás eredménye. Oroszország jóval a háború előtt felajánlotta az USA-nak, hogy átveszi hatalmas plutóniumkészletét szaporító reaktorai számára, de az USA-t nem érdekelte az ajánlat.

2024. április

Szakmai tanácsaiért ezúton mondunk köszönetet Petz Ernő professzor úrnak.

Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.

Király József, Újraolvasó Tags:atomenergia, energia

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A CO2-koncentráció növekedés nem okoz hőmérséklet-emelkedést. Kísérlet egy egyszerű bizonyításra.
Next Post: Nem áprilisi tréfa: Amikor a gazdaság érrendszerét cementtel töltik fel

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

News

  • 2023.08.30. Lengyelország hat(!) atomerőmű építését célozza meg.
    Avagy: Lehet szélturbinák, napelemparkok és hidrogénstratégia nélkül is csökkenteni a CO2-kibocsátást. Olcsóbban és hatékonyabban.

    A lengyel Polskie Elektrownie Jadrowy (PEJ) közműszolgáltató Dariusz Drelich pomerániai kormányzóhoz fordult a Choczewo településre tervezett első lengyelországi atomerőmű elhelyezésére vonatkozó döntés meghozatalára. Ez az egyik legfontosabb lépés a nukleáris létesítmény építésének megkezdéséhez vezető adminisztratív folyamatban
  • 2023.10.04. A képmutató klímarögeszmések újabb díszpéldánya…
    Nem találkoztunk még olyan, klímáért aggódást mímelő személlyel, akiről közelebbről ránézve nem derült volna ki, a drákói korlátozásokat, gettóba kényszerítést, húsevés helyett rovarral történő táplálkozást, autómentes életet, röghözkötést csak MÁSOK számára szeretnék előírni, saját felsőbbrendű kaszthoz tartozásuk révén NEKIK alanyi jogon jár a vörös marhahús evés, az állandó repkedés, 480 LE dízelmotoros yacht használata, és hasonló élvezetek.
  • 2023.10.07. Magyar Nemzet: Zöldfordulat német módra: újranyílnak a bezárt szénbányák
    Két év alatt a szénből előállított villamos energia mennyisége több mint harmadával növekedett Németországban. Így a német energiamixben a széntüzelés aránya 2020 és 2022 között 24 százalékról 31 százalékra emelkedett. Ezzel összefüggésben a szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása is drasztikusan, csaknem ötödével emelkedett.
  • 2023.11.01. Infostart: Szinte biztos, hogy felrobbantották a Balti-tengeri gázvezetékeket
    Oroszország és a Nyugat is szabotázst emleget annak kapcsán, hogy szivárgást észleltek a Balti-tengeren áthaladó két, Északi Áramlat gázvezetéken. Szeizmológusok víz alatti robbantásokat jeleztek, amelyek a szivárgás észlelése előtt történtek.

    Újabb ritka példa arra, amikor Oroszország egyetért a Nyugattal: szabotázsakció miatt szivárog gáz a Balti-tengerbe az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekből. Arról, azonban, hogy ki állhat a háttérben homlokegyenest ellenkezők az álláspontok.

    „Nincs kétség, hogy robbanások voltak” – idézte a BBC Björn Lundot, a Svéd Szeizmológiai Központból.
  • 2023.11.01. Mandiner: Belefullad Európa a felesleges LNG-terminálokba, miközben Amerika degeszre keresi magát
    Dermesztő képet rajzolt az Energiagazdaságtani és Pénzügyi Elemzőintézet (IEEFA) friss LNG-figyelője az európai LNG-piac helyzetéről: a földrajzilag tőlünk meglehetősen távoli Egyesült Államok teljesen átvette a hatalmat Európa cseppfolyósföldgáz-piaca felett, az öreg kontinens pedig

    VISZONYLAG DRÁGÁN VESZI A GÁZMOLEKULÁKAT – MIKÖZBEN KÉTES MEGTÉRÜLÉSŰ LNG-TERMINÁLJAINAK FELÉPÍTÉSÉRE ÉS ÜZEMELTETÉSÉRE IS MILLIÁRDOKAT KÖLT.

    Milliárdos biznisz az LNG...

Archívum

  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2022. november
  • 2022. október
  • 2022. szeptember
  • 2022. augusztus
  • 2022. július
  • 2022. június
  • 2022. május
  • 2022. április
  • 2022. március
  • 2022. február
  • 2022. január
  • 2021. december
  • 2021. november
  • 2021. október
  • 2021. szeptember
  • 2021. augusztus
  • 2021. július
  • 2021. június
  • 2021. május
  • 2021. április
  • 2021. március
  • 2021. február
  • 2021. január
  • 2020. december
  • 2020. november
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. július
  • 2020. június
  • 2020. május
  • 2020. április
  • 2020. március
  • 2020. február
  • 2020. január
  • 2019. december
  • 2019. november
  • 2019. október

Kategóriák

  • Fuggerth Endre
  • Héjjas István Dr.
  • Király József
  • Korényi Zoltán
  • Lóránt Károly
  • Miskolczi Ferenc Dr.
  • Ónodi Tibor
  • Petz Ernő Dr.
  • Robin
  • Szarka László Csaba
  • Tóth Béla
  • Újraolvasó
  • Uncategorized
2024. április
h K s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  
« márc   máj »

Támogatás


Letölthető anyagok


Kapcsolat


Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress Magyarország

Címkék

97 % konszenzus Arktisz atomenergia Ausztráliai tűzesetek billenőpont Bős-Nagymaros Clintel CO2 COP27 dekarbonizáció dízel elektromos autó energia energiatárolás energiaválság EU klímacélok Extinction Rebellion Fridays for Future globális felmelegedés Green Deal – Zöld alku Greta Thunberg hidrogéngazdaság Hollandia IPCC jégkorszak klíma-képmutatás klímacsalás klímaelmélet klímahisztéria klímamodellek klímapolitika klímarögeszme klímavészhelyzet Klíma és gazdaság klíma és tudomány megújuló energiaforrások Miskolczi Ferenc Nap és klíma NASA Net Zero prognózisok Shellenberger USA VÍZGAZDA Vízgazdálkodás

Legutóbbi bejegyzések

  • Éghajlatvédelem és korrupció III.
  • Nettó Zéró: Nem fog megépülni a légvár, még ha gigantikus kiadásokat is fog generálni
  • Éghajlatvédelem és korrupció II.
  • Miskolczi Ferenc: Az éghajlat önszabályozása (frissítve)
  • Klímaprofesszor: Szelektálni kell az emberiséget a klímacélok elérése érdekében

Copyright © 2026 Klímarealista.

Powered by PressBook WordPress theme