Miről beszélt a leghíresebb klímakutató Tucker Carlsonnak?

Tucker Carlson világhírű tévémoderátor, a Tucker on X tulajdonosa 2023. decemberében fogadta Dr. Willie Soon asztrofizikust, a CERES-Science társalapítóját, akivel az energiapolitikáról, az éghajlatváltozásról és a tudományról beszélgettek. A 2024. január 9-én közzétett 48 perces – számos témát felölelő – interjú megtekinthető Tucker Carlson weboldalán és a Twitter (X) megosztón is:

Ep. 62 If fossil fuels come from fossils, why have scientists found them on one of Saturn’s moons? A lot of what you’ve heard about energy is false. Dr. Willie Soon explains.

TIMESTAMPS

(01:49) Fossil Fuels in Space
(14:27) Global Warming Throughout History
(25:31) Outside… pic.twitter.com/GMaDkDl8z9

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) January 9, 2024

Az interjú menete:

00:01:49 „Fosszilis” energiahordozók az univerzumban

00:14:27 Globális felmelegedés a történelem folyamán

00:25:31 Tudományon kívülről teszik tönkre a tudományt

00:40:41 Istenre utaló bizonyítékok

Az interjú elején Tucker Carlson azt feszegette, hogy a szénhidrogének (földgáz, kőolaj és kőszén) előállíthatók-e „abiogén” módon, azaz lehetnek-e „nem biológiai” eredetűek is. A földgázt, a kőolajat és a kőszenet általában ugyanis „fosszilis” energiahordozónak nevezik. A „fosszilis” jelző azon az elgondoláson alapul, hogy a szénhidrogének több millió évvel ezelőtt elpusztult és egyre mélyebbre temetődő növények és állatok maradványaiból keletkeztek. Vagyis állítólag olyan biológiai „kövületek” összepréselődéséből jöttek létre, amelyek évmilliók óta a Föld mélyében vannak.

Willie Soon megnevezett néhány olyan publikációt, amelyek azt bizonyítják, hogy szénhidrogének keletkezhetnek abiogén módon is:

• a Nature Geoscience egy 2009-es tanulmányában Kolesnikov és munkatársai kimutatták, hogy nagyon magas nyomáson és hőmérsékleten a metángáz rövid láncú szénhidrogénekké alakítható (https://doi.org/10.1038/ngeo591);
• folyékony metán és rövid láncú szénhidrogének a Szaturnusz egyik holdjában, a Titánban is találhatók (Mastrogiuseppe et al. 2019, Nature Astronomy; https://doi.org/10.1038/s41550-019-0714-2; Hayes 2016, Annual Review of Earth and Planetary Sciences, https://doi.org/10.1146/annurev-earth-060115-012247). A Titán légkörében pedig policiklusos aromás szénhidrogéneket találtak (Zhao et al. 2018, Nature Astronomy, https://doi.org/10.1038/s41550-018-0585-y).
• említésre került az is, hogy a Curiosity marsjáró több klórozott szénhidrogént azonosított (Freissinet et al. 2015, Journal of Geophysical Research: Planets, https://doi.org/10.1002/2014JE004737).
• több tanulmány is felvetette, hogy PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) a csillagközi térben is képződhetnek (Dorian S. N. Parker et al. 2011, Proceedings of the National Academy of Sciences, https://www.pnas.org/doi/abs/10.1073/pnas.1113827108).

Vajon mit is jelent mindez?

Willie Soon szerint fenntartással kellene fogadni azt a feltételezést, hogy a földi szénhidrogén kizárólag „fosszilis” lehet. Egyelőre nem tudni, hogy a földi szénhidrogén hány százaléka keletkezett biológiai maradványokból, és hány százaléka nem biológiai („abiogén”) folyamatokból. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az elérhető szénhidrogénkészletek korlátlanok lennének. Ahogy Dr. Soon rámutatott, azok a feltételek, amelyek között Kolesnikov et al. (2009) szerint abiogén módon szénhidrogén jön létre, nagyon mélyen a földfelszín alatt – legalább 50-100 mérföld (85-170 km) mélyen – állnak elő. Ezzel szemben az eddigi legmélyebb kutatófúrás csak 6-8 mérföld mélyre hatolt le. [A legmélyebb fúrás 12 262 m mély.]

Willie Soon arra is rámutatott, hogy a jelenlegi fúrásokból nem lehet a kőolajat és a földgázt 100 százalékban kitermelni. A kitermeléshez szükséges nyomás ugyanis olyannyira megnő, hogy végül a felszínre hozatal kivihetetlen lesz (legalábbis jelenlegi technológiával, a kőzetrepesztést is beleértve).

A gyakorlati földgáz-, kőolaj- és szénkutatás szempontjából tehát lényegében nem számít, hogy az ismert szénhidrogénkészleteknek mi az eredete. A legtöbb szén-, olaj- és gáztársaság azonban jelentős pénzügyi forrást költ új készletek feltárására. Ez azt mutatja, hogy gazdasági szempontból a meglévő készletekbe a legtöbbet befektetett vállalatok aktívan keresik az új potenciális fúráshelyeket.

Dr. Willie Soon később kifejtette, a „korlátozott erőforrásokról” és a „megújuló energiákról” szóló széles körű viták gyakran tudománytalanok és irreálisak.

Az interjúhoz háttéranyagként készült prezentáció néhány további témát is érint: https://www.ceres-science.com/post/dr-willie-soon-s-interview-by-tucker-carlson-december-2023 ​

2024. január
Ismerteti:
Szarka László Csaba
geofizikus-mérnök, az MTA rendes tagja