A klímarögeszmés tábor dörzsöli a markát, csakúgy, mint a NER vállalkozói kör, amely zsebre vágja a 100+ milliárd Ft-ot, amelyet államunk költ el évente az éghajlat megmentésére. Hiszen itt van a legfrissebb csalhatatlan bizonyíték, nem kell már trükközni aszfaltra letett hőmérőkkel, mint júliusban, az UAH műholdas adatbázis szerint az átlagtól való eltérés soha nem volt még olyan magas 0,90 °C-kal, mint idén szeptemberben.
Ezen átlag mögött azonban meghúzódnak úgy +4,1 °C-os, mint -2,0 °C-os anomáliák. Mindez arra mutat rá: Sokminden befolyásolja az időjárást és klímát, az egyenletesen elterülő CO2-koncentráció nem tartozik ezek közé. Ez utóbbit egyébként honlapunk számos bejegyzése is bizonyítja. Mint ahogy a pánikkeltő gépezetnek arra sincs válasza, miért csökken a hőmérséklet 40 éve az Antarktiszon, illetve a Csendes óceán keleti térségében (https://wattsupwiththat.com/2023/10/04/climate-models-wrong-on-east-pacific-we-dont-know-why-this-cooling-is-happening/) – hangsúlyozzuk még egyszer, emelkedő CO2-koncentráció ellenére.
A huntsville-i Alabama Egyetemen kifejlesztett UAH műholdas hőmérsékleti adatbázis a mikrohullámú sávban lévő oxigénsugárzás műholdas méréseiből következtet a különböző légköri rétegek hőmérsékletére.
Az alábbiakban idézünk a mérések szeptemberi kiértékeléséből. Előtte azonban utalunk néhány tényre, amelyeket mindenképp figyelembe kell vennünk egy végleges értékelés elkészítésekor.
- Ismeretes, hogy Földünk jelenleg egy interglaciális ciklus emelkedő hőmérsékletű szakaszában van. Ezeket a ciklusokat lassan csökkenő, majd viszonylag gyorsan emelkedő hőmérsékletek jellemzik, persze ne feledkezzünk meg róla, hogy ez, hogy lassú vagy gyors, csak egymáshoz viszonyítva érvényes, itt tízezer éves léptékről beszélünk. Lásd: Jégkorszakok között élünk! – Klímarealista (klimarealista.hu), illetve ennek ábrázolását:
- Ugyancsak közismert, hogy a kis jégkorszakok és meleg időszakok évtizedes-évszázados léptékű változásait figyelembe véve a 19. század közepe, a Dalton-minimum vége óta egy enyhén melegedő korszakban vagyunk. Ezek összefüggésbe hozhatók a Nap belsejében lezajló ciklikus folyamatokkal. Hogyan befolyásolja Napunk az éghajlatot? (Frissítve) – Klímarealista (klimarealista.hu) Egy biztos, ezeket nem az atmoszféra CO2-tartalma vezérli.
- A melegebb hőmérsékletet eredményező El Nino, teljes nevén El Niño – Southern Oscillation – ENSO – az idén hamarabb érkezett, mint korábban. Hogy hamarabb is távozik-e vagy elhúzódó hatása lesz – senki nem tudja.
- Nem teljesen világos, mekkora, és milyen hatása van a a Hunga Tonga felszín alatti óceáni vulkán kitörésének, aminek következtében gigantikus vízgőz tömegek jutottak az atmoszférába, illetve, hogy meddig tart ez a hatás. Evvel a NASA is foglalkozott. https://www.nasa.gov/feature/jpl/tonga-eruption-blasted-unprecedented-amount-of-water-into-stratosphere
- Itt linkelt cikkünkben részletes ismertetés nélkül felsoroljuk azokat a földi oszcillációs ciklusokat, amelyek az ENSO mellett hatással vannak Földünk klímájára. A főáramú sajtó itt is előszeretettel alkalmazza a bombasztikus jelzőket, noha itt régóta ismert, bár az okokat és hatásokat tekintve nem teljesen feltárt jelenségekről van szó.
Most aztán mind megégünk. Vagy mégsem? – Klímarealista (klimarealista.hu) - Ne feledkezzünk meg továbbá róla, egy adott régióban erősen befolyásolja a havi hőmérsékleti adatokat az adott hónapban lehulló csapadék mennyisége. Mindezeket a tényezőket előítéletek és prekoncepció nélkül kellene vizsgálnunk, hogy reális képet kapjunk a közeljövő időjárásának alakulásáról. Már sokszor leírtuk: Aki klímával akar foglalkozni, az felejtse el az elmúlt néhány év adatait, és koncentráljon az évtizedes léptékű változásokra. Sok felsüléstől kímélheti meg magát.
Ehelyett a pánikkeltő gépezet nem szűnik meg szuggerálni, nyakunkon az Armageddon az antropogén CO2-koncentráció növekedés miatt, amit az ókori maya emberáldozatokra emlékeztető módon úgy tudunk csak kezelni, hogy tönkretesszük gazdaságunkat. Legalábbis Nyugat- és Közép-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Mert a világ többi részén eszük ágában sincs az embereknek saját nemzetgazdaságukat feláldozni a vérszomja klímaistennő oltárán.
Az alábbiakban közreadjuk John Christy itt megjelent értékelését:
https://www.nsstc.uah.edu/climate/2023/september2023/GTR_202309SEP_v1.pdf
| Globális hőmérsékleti jelentés: 2023. szeptember
Globális éghajlati trend 1978. december 1. óta: +0,14 C/évtized [lásd a megjegyzést a végén]. Szeptemberi hőmérsékletek (előzetes) Globális összetett hőmérséklet: +0,90 C az évszakos átlag felett. Északi félteke: +0,94 C az évszakos átlag felett. Déli félteke: +0.86 C az évszakos átlag felett Trópusok: +0.93 C az évszakos átlag felett. Megjegyzések a 2023. október 5-én közzétett adatokhoz (v6.0, 1991-2020-as referencia-bázissal). A globális légköri hőmérsékleti anomália szeptemberben +0,90°C-ra ugrott a 30 éves átlag fölé, ami új anomáliarekordot jelent a 45 éves műholdas korszakban. Ez a havi eltérés határozottan felülmúlta 2016 februárját, amikor a hőmérsékletanomália +0,71 °C csúcsértéket mutatott. Ezzel már három egymást követő hónapban sikerült felülmúlni a korábbi hőmérsékleti rekordot, mivel a jelenlegi El Niño a szokásosnál korábban lépett működésbe, felmelegítve a légkört ebben az időszakban, azaz az közepén (és az amúgy is meleg) hónapokban. Bár a trópusokon ebben a hónapban melegebb volt, mint bármely más szeptemberben, az év eleji január-április hónapok még mindig tartják az átlagtól való legnagyobb eltérés rekordját ebben az egyenlítői övezetben. Az átlagtól való eltérés globális rekordja mellett ez a hónap minden hónapra vonatkozóan rekordot hozott a globális szárazföld és óceán, az északi félteke szárazföld, valamint a déli félteke szárazföld és óceán tekintetében, külön-külön is. Amint azt az elmúlt két hónapban tárgyaltuk, a július még mindig a legmelegebb globális „abszolút” havi hőmérsékletet jelenti (mivel július minden évben a legmelegebb hónap). Mivel a szeptember átlagosan hűvösebb, mint a július, az abszolút hőmérséklet ebben a hónapban is hűvösebb volt, bár az anomália nagyobb volt (+0,90 K +0,64 K-nel szemben). Ezek a nagyon meleg globális légköri hőmérsékletek a folyamatban lévő El Niño-esemény miatt várhatóan legalább a 2024-es boreális (szubpoláris) télig folytatódnak, mivel a Csendes-óceán trópusi tengervízének hőmérséklete még mindig melegebb az átlagosnál, különösen az év ezen időszakában, bár a trópusi víz hőmérséklete az elmúlt két hónapban kiegyenlítődni látszik. A NOAA frissítései itt olvashatók: https://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/analysis_monitoring/lanina/enso_evolutionstatus-fcsts-web.pdf. Érdekes kérdés ezen a ponton az, hogy „Mikor éri el az El Niño és annak melegítő hatása a tetőpontját?”. Mivel a szokásosnál 4-5 hónappal korábban kezdődött, vajon korábban is tetőzik-e, vagy továbbra is fenntartja erejét a február-áprilisban bekövetkező tipikus csúcspontig? Várnunk kell és meglátjuk. A bolygó legmagasabb anomáliáját szeptemberben Észak-Lengyelország felett mérték +4,1 °C-kal. Az átlagosnál melegebb körülmények uralkodtak a trópusi övben, kivételesen meleg régiókkal Európában, Nyugat-Oroszországon keresztül, Kanada északnyugati részén, Dél-Amerika középső részén, Ausztrália déli részén és a Csendes-óceán északi részén. A -2,0 °C értékkel a leghűvösebb eltérés az átlagtól Chile déli részén volt tapasztalható. Az átlagosnál hűvösebb régiók kevés helyen voltak, az Atlanti-óceán északi részén, Chile déli részén és Kazahsztánban is. A Föld egészével ellentétben az USA-ban az anomália csak enyhén, +0,40°C-kal volt az átlag felett, a nyugati részen viszonylag hűvös volt. Alaszka még a többi 48 államnál is hűvösebb volt, így Alaszkával együtt a 49 állam anomália-átlaga +0,29 °C volt. Egy megjegyzés a globális hőmérsékleti trendről. A trend már több éve rendkívül közel van a +0,135 °C/évtizedhez. Tavaly júliusban a 0,135-ös küszöbértéket +0,1352 °C/dekádnál átléptük. A globális trend most felfelé kerekítve +0,14 °C/évtized. Háttér-információk: Új referencia bázis 2021. január és később. Amint azt a 2021. jan. 2021. évi GTR-ben megjegyeztük, a helyzet minden 10 évben előáll, amikor az eltérések kiszámításához használt referencia-időszakot vagy „30 éves normálértéket” újra definiálják. Ezzel együtt a Meteorológiai Világszervezet iránymutatásainak megfelelően átlagoltuk az 1991-2020 közötti időszak abszolút hőmérsékleteit, és ezt használjuk új bázisidőszakként. Ez lehetővé teszi, hogy az anomáliák jobban kapcsolódjanak az átlagember tapasztalataihoz, azaz az elmúlt 30 év éghajlatához. A globális és regionális hőmérséklet emelkedő tendenciája miatt az új normák valamivel melegebbek, mint korábban, azaz az 1991-2020 közötti időszak januárjainak globális átlaghőmérséklete 0,14 °C-kal melegebb, mint az 1981-2010 közötti időszak januárjainak átlaga. Tehát az új eltérések ettől a most melegebb átlagtól hűvösebbnek tűnnek, de ez csak egy új bázisidőszak alkalmazásából adódó műtermék. Fontos megjegyezni, hogy az időszakok közötti változások, mint például egy trendérték vagy az egyik év és a másik relatív különbsége nem változik. Gondoljunk bele, hogy mindössze annyit tettünk, hogy fogtuk a teljes idősorozatot, és egy kicsit lefelé eltoltuk. Feladatlista: Az NPP és a JPSS műholdak új generációs mikrohullámú érzékelőinek (ATMS) felhasználása és egyesítése késedelmet szenvedett. Mostanáig az ügynökség által alkalmazott kalibrációs egyenletek legalább kétszer megváltoztak, így az adatfolyam inhomogenitásokat tartalmaz, amelyek nyilvánvalóan hatással vannak az általunk keresett mérések típusára. Reméljük, hogy ez hamarosan megoldódik egy olyan adathalmazzal, amely egyetlen, konzisztens kalibrációs egyenletrendszerrel épül fel. Ezenkívül az európaiak által jelenleg üzemeltetett, nem sodródó műholdat, a MetOP-B-t még nem igazították ki vagy „semlegesítették” az egyedi egyenlítői átkelési időhöz kapcsolódó szezonális sajátosságai miatt. Bár ezek a MetOP-B sajátosságai nem befolyásolják a hosszú távú globális tendenciát, egy adott éven belül hibát okoznak a szárazföld feletti egyes helyeken. Az UAH, a NOAA és a NASA között folyamatban lévő közös projekt részeként Christy és Dr. Roy Spencer, az ESSC vezető kutatója a NOAA, a NASA és az európai műholdak fejlett mikrohullámú szondázóegységei által gyűjtött adatokat használja fel a Föld szinte valamennyi régiójára vonatkozó hőmérséklet-mérések elkészítéséhez. Ez magában foglalja a távoli sivatagi, óceáni és esőerdei területeket is, ahol egyébként nem állnak rendelkezésre megbízható éghajlati adatok. Dr. Danny Braswell és Rob Junod segít a jelentések elkészítésében. A műholdas műszerek a légkör hőmérsékletét a felszíntől a tengerszint feletti körülbelül nyolc kilométeres magasságig mérik. Miután a havi hőmérsékleti adatokat összegyűjtötték és feldolgozták, azokat egy „nyilvános” számítógépes fájlba helyezik, hogy az amerikai és külföldi légkörkutatók azonnal hozzáférhessenek. A teljes 6. verzió alsó troposzférai adatkészlete itt érhető el: http://www.nsstc.uah.edu/data/msu/v6.0/tlt/uahncdc_lt_6.0.txt A helyi hőmérsékleti anomáliák archivált színes térképei on-line elérhetők a következő címen: |
2023. október
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |