Svédország (Belarusz mellett egyedüliként a világon) már a kovidhisztéria idején is szuverén módon, egy átlagos influenzajárványként kezelte a WHO és a média által ránk szabadított, csak papíron létező rendkívüli vírusfenyegetést, és evvel sokkal jobban jött ki a dologból mint azok az országok, amelyek szolgai módon követték a diktált narratívát.
A svéd kormány most ismét valami hasonlót tett, és a zöld energiacélok feladásával rést ütött a klímarögeszme európai egységfrontján.
A svéd parlamentben az új politikát bejelentő nyilatkozatában Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a skandináv országnak „stabil energiarendszerre” van szüksége.
Svantesson kifejtette, hogy „a szél- és napenergia túlságosan instabil” az ország energiaszükségletének kielégítéséhez.
Ehelyett a svéd kormány visszatér az atomenergiához, és feladta a 100%-os megújuló energiaellátásra vonatkozó célkitűzéseit, azt 100%-os nem fosszilis villamos energiával kívánja helyettesíteni.
Az országokat a „megújuló energiaforrások” felé terelik, hogy megfeleljenek a Világgazdasági Fórum (WEF) zöld ütemtervének. A WEF és a pénzügyi ágazatban tevékenykedő támogatóinak zöld ütemtervét támogatja az EU [1], az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Hivatkozási alapként pedig a semmire nem kötelező Párizsi Klímamegállapodásra mutatnak.
Svantesson Svédország új politikájának bejelentésekor azt mondta: „Ez megteremti a feltételeket az atomenergia számára”.
„Több áramtermelésre van szükségünk, tiszta áramra és stabil energiarendszerre”.
A Net Zero Watch környezetvédelmi kampánycsoport üdvözölte a lépést.
A csoport szerint a svéd döntés „fontos lépés a helyes irányba, amely hallgatólagosan elismeri az instabil szél- és napenergia alacsony minőségét, és része a skandináv országokban és Németországban bevezetett megújuló energiaprogramba vetett általános bizalomvesztésnek”.
Az új irányvonal szerint Svédország most már kulcsfontosságúnak tekinti a nukleáris energiát az ország „100%-ban nem fosszilis” energetikai jövője szempontjából.
„Svédország megengedheti magának, hogy elutasítsa a fosszilis tüzelőanyagokat, és az atomenergiára, a vízenergiára és a biomasszára támaszkodjon” – mondta a Net Zero Watch.
Svantesson figyelmeztetést intézett más nyugati nemzetekhez is, amelyek vakon igyekeznek megfelelni a WEF zöld ütemtervének. A „nagy ipari országokban… egyetlen módja van annak, hogy megmaradjon az ipar és a versenyképesség, hogy fejlesszék az atomenergia-termelést.” – mondta Svantesson.
Szakértők szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem igazán kifizetődő cél sem egy ország, sem a világ számára.
Kommentárunk:
A média (bértollnokok konzorciuma) teszi a dolgát, nem tájékoztat, hanem elhallgat.
Ugyancsak hallgat a politika, amely avval van elfoglalva, hogyan kopasszák meg éghajlatvédelem címén az állami költségvetést. És ebben – az adófizetők kifosztásában az álságos zöld rögeszme mentén – ritka egyetértést mutat a kormányoldal és a balliberális ellenzék. Érdeklődve várjuk, megszólal-e a magyar parlament egyetlen, ezen a körön kívül eső pártja, a Mi Hazánk Mozgalom.
Ha figyelembe vesszük, hogy Sédország jóval egészségesebb gazdasági struktúrával, fejlettebb iparral rendelkezik, magától értetődő volna, hogy a magyar kormány jóval hamarabb bejelenti, kiszáll a Zöld Alku, Net Zero és karbonsemlegesség nevű légvárak építéséből. De cselekedni sohasem késő. Kézenfekvő volna tehát, a magyar kormány üdvözli a svéd döntést, és csatlakozik hozzá. Ehelyett tovább folyik az éghajlatvédelem nevű feneketlen hordó töltögetése (hidrogénstratégia, napelemparkok építése energiatároló kapacitás nélkül, de vastagon megfizettetve a költségvetésből), a paksi beruházás döcög, és mindez nemcsak évi száz + milliárdos kiadást jelent, hanem létalapjában veszélyezteti a magyar energiagazdálkodást, és így az ipart.
Jegyezzük meg! A politikában súlyozottan érvényes: Nem fogja senkisem helyettünk a gesztenyét kikaparni. Nekünk, magyaroknak kell, a retorziókat is fölvállalva szembemenni a brüsszeli ámokfutással.
[1] EU, mint a tagállamok fölött lebegő, azokat sanyargató vízfej nem létezik. Minden egyes EU szervbe, bizottságba, tanácsba, parlamentbe a tagállamok delegáltjai vannak és ők döntenek mindenről. Ez ugyan magától értetődőnek tűnik, de úgy a politika, mint a média azt sugallja, hogy „mi nemzeti kormányok jók volnánk hozzátok, de az a piszok EU elront mindent…” A fenti mondat helyesen tehát így szólna:
A WEF és a pénzügyi ágazatban tevékenykedő támogatóinak zöld ütemtervét támogatják az EU tagállamok…
2023. június
A tudományos és politikai témájú osztrák tkp blog írása alapján
közzéteszi
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |