Mint néhány napja jeleztük, az EU Parlament ez év március 13-án jóváhagyta az EU Bizottság javaslatát, hogy a 2050-re megcélzott karbonsemlegesség miatt 2030-ig az európai ingatlanokat az E osztály-ig, 2033-ig a D osztályig kell szigetelni. (A legszigorúbb az A osztály, a legkevésbé szigetelt a G osztály.)
Mindenekelőtt néhány tévhitet szeretnénk eloszlatni. Bár a brüsszeli EU-Bizottság vezetői úgy viselkednek, mintha ők lennének Európa tényleges urai, és ebben a tévhitben sajtó is ludas, a valós helyzet az, hogy a bizottság csupáncsak javasolhat témákat, menetrendet, prioritásokat. Dönteni minden esetben a strasbourgi székhelyű Európai Parlament dönt. Az EP képviselőket pedig az unió tagállamai választják meg – népességük arányában – közvetlen szavazás útján 5 éves időtartamra. A brüsszeli Európai Bizottságba a tagállamok delegálnak tagokat, elnökének személyére (jelenleg az oltóanyag nagykereskedő U. v.d. Leyen) az EU tagállamok kormányfői tesznek javaslatot, akit az EP többségének jóvá kell hagynia. A szóban forgó előzetes döntést tehát nem életidegen euro-bürokraták, hanem az európai nemzetállamok által delegált EP tagok hozták. Végső soron mi, öntudatos saját jövőnk, sorsunk iránt érdektelen, politikai jelszavak, kinézet, hamis ígéretek, kétszavas politikai üzenetek alapján döntést hozó választók delegáljuk néha saját hóhérainkat az Európai Parlamentbe.
A márciusi döntés céljai:
„2028-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényes lesz. Amennyiben az műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.
Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az „E” osztály, 2033-ra pedig legalább a „D” osztály teljesítményét azon az „A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a G osztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százalékát találjuk. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása (ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat) akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor.”
Az EU-Parlament nyitva hagyja a szankciók kérdését, azaz, mi történik az ingatlannal, ingatlantulajdonossal, ha nem tudja finanszírozni a szigetelést. A német ingatlanszakma képviselői abszurd javaslatként utasítják el ezeket a terveket, és számításaik szerint csak Németországban évente 182 milliárd euróra rúgna több millió ház felújításának költsége. A KfW német fejlesztési bank a költségeket 254 milliárd €-ra becsüli német vonatkozásban. Csak egy gyors durva becslés: Magyarországon a szanálás így 23-35 milliárd €-ba kerülne, mindeközben ne feledjük, a magyar ingatlanok műszaki állapota rosszabb a németekénél, illetve nem kérdés, hogy az átlagmagyar vásárlóereje töredéke csak az átlagnémetének. Tehát, ha a német alternatív sajtó riadót fúj, hogy az EU-Parlament döntése megoldhatatlan helyzet elé állítja a német lakosságot, akkor nálunk a világ legtermészeteseb dolga volna, hogy úgy az ellenzéki, mint a kormányoldali sajtó riadót fúj: ez így nem mehet tovább.
Meg kell, hogy jegyezzük: A jogszabály kifejezetten utal arra, hogy
„A tagországoknak a nemzeti épületfelújítási terveikben meg kell határozniuk, hogy milyen intézkedésekkel kívánják elérni ezeket a célértékeket.”
Továbbá:
„Gondoskodni kell róla, hogy a tagállamoknak kellő mozgásterük legyen az új célértékek kiigazítására az épületállomány egy korlátozott része esetében.”
És:
„Most megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal a Tanácsban az irányelvjavaslat végső tartalmáról.”
De semmi okunk megnyugodva hátradőlni.
A hivatalos uniós tájékoztató kifejezetten utal rá, hogy
„A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet jogilag kötelező erejű kötelezettséget formált mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérésére.”
Az EU Bizottság korábbi elnöke, (részeges) Jean-Claude Juncker klasszikus kijelentése óta tudjuk, az EU boszorkánykonyha kedvelt módszere egy kísérleti léggömb fölengedése. Ha semmi felhördülés, akkor megy minden tovább a boszorkányok és boszorkánymeseterek által kitervelt úton
Nos, a kísérleti léggömb föl lett eresztve, mit szólnak Európa népei a gigantikus pénzkiadáshoz, kényszerkorszerűsítéshez egy ezerszer megcáfolt fikció mentén.
Ha van kontinensre kiterjedő fölhördülés, akkor tompítanak az élén: „Hehe, nem gondoltuk komolyan, csak vicceltünk.”
Ha semmi ellenállás, akkor menetrendszerűen jönnek a szigorítások. A kézenfekvő kérdés ezek után: Mi lesz azokkal a családokkal, amelyek egyszerűen nem tudják a kötelező szigetelés / fűtéskorszerűsítés költségeit kifizetni, még az állami támogatások ellenére sem? (Itt csak zárójelbe jegyezzük meg, nincs olyan, hogy állami támogatás. Amit az uralkodó politikai osztály így nevez, annak fedezetét az állampolgároktól szedi be. Magyarul, ha a propaganda állami támogatásról beszél, az azt jelenti, az adófizetők támogatnak egy szűkebb csoportot.) Bár az uniós gépezet igyekszik megnyugtatni a közvéleményt –
„Fontos pénzügyileg ösztönözni az érdemi energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítást, különösen a legrosszabb energiahatékonyságú épületek esetében. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra gondolva pedig célzott támogatásokról kell gondoskodni.”
– aggasztó, hogy evvel egyidőben fölengednek egy újabb kísérleti léggömböt:
A világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb befektetési bankjának, a JP Morgan Chase-nek az elnöke nyilvánosan javasolja magánterületek kisajátítását, ha azok akadályozzák a klímacélok végrehajtását.
Visszatérve az EP szavazásra, közreadjuk Cristian Terhes romániai EP képviselő felszólalását a határozattal szemben:
„Elnök asszony, az épületek energiateljesítményéről szóló jelentés ellen szavaztam, mert az a lakások bérleti díjának súlyos emelkedéséhez fog vezetni, ami a nagyon kevés gazdag embert gazdagabbá, a többi embert pedig szegényebbé teszi.
Minden alkalommal, amikor egy európai bürokrata javasol valamit, és azt „ambiciózusnak” címkézi, az azt jelenti, hogy az valójában rossz az embereknek, és ez a jelentés éppen ezt bizonyítja. Abszurdum, hogy az úgynevezett ambíciók az emberek számára még több kötelezettséggé válnak, ami még több pénzükbe kerül. A tagállamoknak például biztosítaniuk kell, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszerek használata nem lesz engedélyezett a meglévő épületekben, amelyekben nagyobb felújítást, mélyreható felújítást vagy a fűtési rendszerek felújítását végzik, valamint az új épületekben, az irányelv elfogadását követő 24 hónap elteltével. Az emberek számára az a megoldás marad, hogy otthonukat elektromos árammal fűtsék, ami egyre drágább, főként az európai Green Deal utópisztikus céljai miatt.
Európának pragmatikus vezetésre van szüksége, amely egyértelműen különbözik a jelenlegitől, olyan vezetésre, amely gyakorlati megoldásokat tud nyújtani a gazdasági növekedés vagy az emberek egészségének növelése érdekében, miközben csökkenti a költségeket és jobb, biztonságosabb és tisztább hellyé teszi a kontinenst.”
Bravo, Terhes Cristian!
Mindezek után csak egy kérdés marad: Hogyan szavaztak hazánk EP-tagjai Strasbourgban?
A javaslatot megszavazták:
Ara-Kovács Attila
Cseh Katalin
Dobrev Klára
Rónai Sándor
Mind a balliberális oldal képviselői. Örök szégyen nevükre.
Ellene szavazott:
Hölvényi György Fidesz
Tartózkodott:
Fidesz-KDNP: Deli Andor Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina
Jobbik: Gyöngyösi Márton
Amihez csak annyit fűzünk hozzá, a (verbálisan) folyamatosan Brüsszelt bíráló kormányoldaltól karakánsabb kiállást vártunk volna. Nem Brüsszelt szidni, hanem megfelelően szavazni!
Forrás:
PV-9-2023-03-14-RCV_FR.pdf (europa.eu)
Megjegyezzük evvel összefüggésben, hogy szinte Sherlock Holmes-i nyomozásra volt szükségünk a magyar képviselők szavazatait illetően. Mintha a minket képviselő pártok és a pénzünkből Strasbourgba röpködő képviselők szégyellnék, hogyan szavaznak a mi érdekünkben. És a sajtó sem igyekszik a kérdésben tájékoztatni, erősítve evvel a hamis narratívát, hogy „a piszok EU, Brüsszel már megint hogyan döntött.”
Az EU hivatalos tájékoztató oldalán szerepel a magyarországi tájékoztatásért felelős Pálfy Katalin, press officer neve. Nos a hölgyet többszer megszólítottuk a magyar EP-képviselők szavazására vonatkozó kérdéssel, választ egyszer sem kaptunk.
Utalunk továbbá korábbi írásunkra, melyben a Deutsche Bank közgazdászát idézzük:
„A 2050-ig megcélzott Zöld alku és a klímasemlegesség egy gigantikus európai válsággal fenyeget, beleértve az életszínvonal zuhanását, munkahelyek elveszítését. Egy bizonyos fokú ökodiktatúra nélkül nem fog működni.”
Az elemző komolytalannak tartja, ha a Zöld alkut új növekedési stratégiának nevezik, amely lehetővé teszi, hogy az EU igazságos és jóléti társadalommá fejlődjön. „A papíron ugyan mindez jól mutat,” – mondja Heymann, „de hogy elérjük 2050-ig a klímasemlegességet, egész Európa gazdaságát, politikai és jogi berendezkedését alapjaiban meg kell változtatnunk.Az EU klíma-ütemtervének forradalmi következményei egyelőre még meglehetősen elvontak, és az átlagember számára elfogadhatók. A karbonsemlegességhez vezető út azonban hamarosan drasztikus változásokat fog hozni a közlekedési eszközök választhatóságában, a lakásméretben, a fűtés módjában, az elektronikus szórakoztató eszközök birtoklásában. Korlátozással kell számolnunk a hús, a déligyümölcsök fogyasztásában.
Figyelmeztet: Nem kérdés, hogy ezek a korlátozások erős politikai ellenállásba ütköznek.”
Forrásaink:
Das EU-Parlament will die Zwangssanierung für Millionen Wohnhäuser (tichyseinblick.de)
Kötelező lakásfelújításokat tervez Brüsszel, de ki fogja ezt kifizetni? – Ripost
2023. május
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
Comment on “Mi az uniós terv a lakásokkal kapcsolatban?”