Jelen alkalommal Fuggerth Endre reagálását tesszük közzé a DEMOKRATA c. folyóiratban megjelent „A klímaszkeptikusoknak nem jön ki a matek” c. írásra. A lap a reagálást a mai napig nem közölte le.
Mióta az éghajlatváltozást mint témát sikerrel becsempészték a köztudatba, azóta a „felvilágosítottak” hatalmas tömegei érzik múlhatatlan feladatuknak, hogy beavatkozhassanak.
Tudvalevő (kellene legyen) azonban, hogy a beavatkozás sikerét erősen korlátozhatja, ha a lelkes tömeg félreérti a dolgok állását és mibenlétét. Eklatáns példával emeli ezt irodalmi rangra egy klasszikusunk[1], midőn a felkorbácsolt testületi-érzület által Indiába küldött hajórakománynyi ébresztőóráról ír, amit az ottani álomkór leküzdésére adományozott az izzó segíteni-akarás.
Nos, valahogy így vagyunk ma ezzel a dekarbonizációval is. Huhog sok önjelölt „szakértő”, besorol mögéjük még több gyorstalpalót végzett ágens[2], s máris feszít délcegen a „konszenzus”.
Magam – kutatói-múltú vegyészként, távol (és távolságot tartva) az egyre csak sokasodó klíma-papi gyülekezettől – nem kívánok ellen-huhogni: a nagy hangzavarban tán meg sem hallanék
a hangom. Viszont szembesíteném a huhogó-társulatot a saját értetlenségével.
I.)
Vegyük ehhez elő egy mostani dorgáló-hangvételű cikkük[3] 3. ábráját, amit kiegészítettem két másik ábra[4] alá-montírozásával [olyan forrásokból, amelyek „IPCC kompatibilisek”], hogy láttassam, amit ők nem óhajtanak: 1. ábra.
Az 1. ábra felső képe suttogná felénk a rettenetet, amiért a légköri CO2 szintjének a kimutatott emelkedése lenne a felelős. Igenám, de a légköri CO2 koncentráció alakulása [1. ábra középső képe] a mutatott 130+ év alatt sehogyse hozható korrelációba a felette-mutatott hőmérséklet-ingadozásokkal. Amit méginkáb érzékletesebbé tesz az 1. ábra alsó képén az 5-éves átlagolás folytonos-görbéje. Rögzíthetjük ekként: A (pillanatnyilag) értelmezhetetlen hőmérsékleti ugra-bugra mögött vezérlőként nem állhat a légköri CO2 szint egyenletes emelkedése. – Akár antropogén-eredetű az, akár nem. Ezt a (középiskolai-szintű) bizonyítást tehát joggal zárhatjuk ezzel: Quod erat demonstrandum.
Most pedig nézzük a verbális megvezetés próbálkozásait:
a) „A klímaszkeptikusoknak nem jön ki a matek” írógárdája ekként indít:
| [Az éghajlatváltozás] „okai azonban sokrétűek és a tudomány olyan mélységeibe vezetnek, ahol a kritikus olvasó megfelelő szakmai ismeretek és adatok hiányában elbizonytalanodhat. Talán eme bizonytalan érzés is teszi, hogy örömmel olvas a laikus érdeklődő szinte minden ismeretterjesztő írást, melynek szakmailag hiteles szerzőjétől segítséget remélhet a probléma megértésében”. |
Amiben megfigyelhetjük:
i) Mily odaadó képlékenységgel alakul át a tudomány sokrétűsége iránt érdeklődő kritikus olvasó nagyhirtelen laikus érdeklődővé;
ii) Hogyan is hajtja ezt a laikussá lefokozott kritikus olvasót a bizonytalan érzés az örömteli olvasás felé [Ez bizonyára klíma-pszichológiai preambulum kell legyen];
iii) Az ismeretterjesztői írás is szakmailag hiteles, ha annak szerzője a huhogók táborából való – szemben azzal, ha „szkeptikus”, mert akkor a hihetőségére más normák vonatkoznak. Akkor is, ha szelíden az 1. ábrán mutatotthoz hasonlóakkal szembesíti a huhogókat, de akkor is, ha olyan szakcikket publikál[5] amihez a huhogók nem képesek felemelkedni – rögzítik ezt pamfletjükben lejjebb, azzal a körmönfontsággal, amelynek jellemzője, hogy az érvelés a saját farkába harap.
b) Szerepkörük erősítéséül a Kormány gyámolítójának tüntetik fel magukat. De ennyi nem elég: ellenségként minősítik azokat, akik nem velük huhognak. Egységes besorolást kap mindenki, aki nem velük tarisznyázik, a szkeptikus leminősítéssel.
Amennyiben e tartalom abban a szerencsében részesül, hogy eljut Kormány-fülekbe, elmondanám: Mi – akik a huhogók tévedéseit a tudomány zsámolyáról is világosan látjuk – szintén támogatni szeretnénk hazánk Kormányát (mindennemű tolakodás nélkül). Ha mással nem, hát azzal, hogy rámutatunk: Melyik az út, amelyen elvérezhet az ország – hogy lehetőleg ne lépjenek rá, vagy legalább forduljanak vissza róla még idejében.
II.)
Szégyenletes illogikátlansággal terhes a dekarbonizációs gondolati-közösség[6] egy másik szószólójának a mostani prezentációja is[7], nem is egy helyütt.
Elbódító hatású a bemutató azon ábrája, amelyik az effektív kisugárzási magasság (EEH) emelkedését lenne hivatott alátámasztani. (Nagy kár, hogy az alkotó figyelme megbiccent az összerakásakor, ugyanis a két álló háromszög helyet kellene cseréljen a mondandó érdekében.) Aki az andalító mesét ott lenyelte, az is megrökönyödhetne a folytatáson: az EEH happy-endjébe ugyanis belezavar nemkevés tényező:
a) Az, hogy a hűlő-melegedő légtömegek a fajsúlyváltozásuk következtében akkor is áramlanak és keverednek, ha a szélcsend éppen tökéletes,
b) A légkörben mindig jelenlevő vízgőz, amely:
i) A CO2 mennyiségének többszöröseként van ott jelen,
ii) Fázis-átalakulásokon megy át légköri tartózkodása során. Ami:
-
- vastagon beleszól a hő-viszonyokba: kicsapódása hőt termel, gázneművé párolgása hőt von el,
- totális „káoszt” visz az infravörös elnyelési viszonyokba,
- alkalmasint magába-old a légköri CO2-ből, amely H2CO3-ként már másféle IR aktivitást mutat. [Teszem már magam hozzá az utóbbiakat.]
Tehát mindezt mellőzni kellene, hogy a sematikus EEH értelmezés álljon. Akinek ez megy, az „erősíti a konszenzust” – akinek nem, az viszont „szkeptikus”.
A lehűlés ill. felmelegedés kivédhetetlenségének az eszkalációját sugalló kép (itt 2. ábra) „matekjából” pl. az maradt ki [és e mulasztás miatt áll elő minden kavarodás], hogy ha az energia-input változása Δ nagyságú, akkor a keltett változás attól nem független mértékű: bármilyen mechanizmusokon átívelő is legyen, egy új/másik egyensúlyi-állapot körüli stabilizáció felé halad,
a rendszerre-jellemző relaxációs-idővel. Ha ez nem így állna, akkor előbb-utóbb összeütközésbe kerülne az energia-megmaradással, ideológiai-lendületet kínálva ezáltal a sokáig háttérbe szorult perpetuum mobile ágazatnak.
N.B.: azt a dolgozatot viszont [ref.5], amelyik alapállásból efféle peremfeltételek teljesülését megkívánva analizál és építkezik, ez a csámpázva-érvelő tábor lehurrogja, alkotóját kiközösíti, művével együtt igyekszik a tudományon kívülre taszigálni. – Amitől szenved, szótlanul, a Tudomány is.
De igazán figyelemreméltó – ha a helyzet siralmas komolysága engedné, börleszknek mondanám – az, ahogyan az előadó a fenti melegedési-cirkusz bemutatása előtt közvetlenül ezt a mondatot komolykodja elő [38:15-től a videóban, frissebb jégkori mérések eredményeinek engedve[8]]:
| „Bizony, az üvegházhatású gázok koncentráció-változása picit késik a hőmérséklethez képest, tehát nem lehet oka a hőmérsékletváltozásnak; ez inkább lehet valamiféle következmény.” |
Magyarul: Rögzítette a folyamatok IPCC-mitológiával ELLENTÉTES zajlását (miközben az oltárán hitet tesz): Nem a légköri CO2 rángatja a hőmérsékletet. – Hipnózisban tette-e vagy valami itt ki nem mondható defektus gátolta abban, hogy ezt észlelje, nem tudni; lényeg az, hogy mint elhajított kő haladt tovább…
Hát velük szemben állunk itt mi, csöndesen.
…És csak nyelek nagyokat, midőn az archívumomban kotorászva ilyenekre bukkanok, 2015/2016-ból, mint a Fenntartható Fejlődési Célokban megjelölt legfontosabb cél:
| „Védeni, visszaállítani és előmozdítani a földi ökoszisztémák fenntartható használatát, fenntarthatóan kezelni az erdőket, leküzdeni az elsivatagosodást, valamint megfékezni és visszafordítani a talaj leromlását és a biológiai sokféleség csökkenését.”[9] Tapintható a szövegezésben a légköri CO2 említése üdvös hiánya. Viszont kiemelném ezen megállapításokat ugyanonnan: „új megközelítésre van szükség”; „A talaj problémáit éveken keresztül figyelmen kívül hagyták a fenntartható fejlődésről szóló tárgyalások során, fontos azonban hangsúlyozni annak központi szerepét, mely megoldást nyújthat több más kihívás kezelésére is.”] |
| Pontosan ezeket kínálja a Vízgazda-rendszer[10]Új megközelítése. – Amire máig nincs „vevő”. |
Meglepően cseng össze a fenti célokkal egy ex-CIA ügynök kijelentése, miszerint
| „a vizes élőhelyek lebetonozása, vagy a talajvíz „véletlen” mérgezése, olyan növényvédő szerek és műtrágyák használata által amelyek átlépték az „elővigyázatossági elv” integritását, végső soron olyan éghajlati katasztrófákhoz vezet amelyek emberi, nem pedig isteni cselekedetek”[11]. |
Az illetőt, mi se természetesebb, inkompetensnek bélyegezték összeesküvés-elmélet alapján. Meg is halt szegény 69 évesen 2021-ben, „Covidban”, rögtön azután hogy belekezdett az oltás-ellenes kampányába[12]. Bizony mondom, nyugtalanító, mikor – jobb híján – egy spionnal kényszerül az ember „egy húron pendülni”…
De említhetném itt a Vízügy vészsikolyát is, mikoron a VGT3-hoz javaslatokat kért:
| „Miután a klímaváltozás hatásainak kb. NYOLCVAN SZÁZALÉKA vízzel, vízen keresztül és víz által manifesztálódik, a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és életfenntartó ökoszisztémái fenntarthatóságának kulcskérdése”[13]. |
Megint sehol a légköri CO2, pedig a klímaváltozás körül folyik a nagybani töprengés. Az viszont biztos, hogy ha valamit tenni kell, akkor azt a 80% körül kell, nem pedig a 20%-on belül keresgélni: hova bújt el ott az ominózus CO2 probléma?
Ami pedig a nehéz és felelősségteljes kormányzati-döntések akadályoztatása gálánsan felénk-hajított vádját illeti, szembesíteném a vádlókat itt két konkrétummal:
i) Tudják-e számításokkal igazolni, hogy a napelem-parkokkal megtermelt elektromos-energia rendszerbe-ágaztatása problémamentes, ha a termelési-kapacitás fokozódik?
Mert a „szkeptikus” Petz Ernő világosan igazolta az ellenkezőjét.[14]
ii) Tudnak-e ezek után mondani BÁRMIT is arról, hogy akkor most mi legyen a hatalmas költségekkel létrehozott napelem-parkokkal? Mert a VGT3-hoz benyújtott javaslatom[15] kínál erre lehetőséget. Az ellátó-rendszer borulását ill. szabályozási-nehézségeket okozó napelem-termelte tárolhatatlan áram hálózatba-táplálás helyett azonnali, eseti felhasználásra való. De hol? Ha rendszer-összefüggésekben gondolkodunk, nem nehéz rájönni, hogy a termelés maximuma arra a napsütéses időszakra esik amikor a nyári aszály is tetőzik. A szinkronitás tehát tálcán kínálja a célzott és célszerű felhasználást: Víz kiemelés és továbbítás gravitáció ellenében, a folyamoktól távolabb levő szárazabb tájak talajainak vízhiány-pótlására.
Így működik az a fundamentális szkepticizmus, amely [többrétű Vízgazdai összefüggés folyományaként – a beidegzett régebbi vízügyes gyakorlatokkal szemben] még a nagybani öntözés hagyományos-elrendezése restaurálásának a veszélyeire sem rest figyelmeztetni.[16]
Ha egyetlen mondatba kellene sűrítenem, miért is káros ez a félremagyarázott IPCC klímahisztéria, így summáznám: A felesleges és egyben kivihetetlen dekarbonizációs törekvések elveszik a forrásokat és a levegőt azon problémák megoldása elől, amelyek orvosolatlanul tényleges klímaeffektusokhoz vezetnek, ám amelyek alkalmas orvoslására időben megszületett a Vízgazda-rendszer. De ez nem képes teret nyerni míg a figyelem megoszlik, pláne ha az a híg sztratoszférában koslatva szünettelen az ártatlan CO2 után lohol.
Nem pusztán kritikával házalok tehát: Építő-jellegű megoldásokhoz kérnénk az IPCC bűvöletébe esettek ocsúdását és figyelmét, „Több mint szkeptikus: KÉMIKUS” jeligére.
2022.10. 30. (Honlapunkon közzétéve: 2022 december)
Fuggerth Endre
Hivatkozások:
[1] Rejtő Jenő: A szőke ciklon
[2] Milyen szőttesből is áll a Klíma-pap csuhája?: A Feilerek P/Fillérei
(https://hitelesseg-szakmaisag.blogspot.com/p/a-feilerek-pfillerei.html )
[3] https://demokrata.hu/tudomany/a-klimaszkeptikusoknak-nem-jon-ki-a-matek-568565/
[4] Középső kép: Antarktiszi jégtakaróból származó CO2 értékek adatbázisából képezve,
alsó kép: . J. Hansen, M. Sato, R. Ruedy: Global Temperature Update Through 2012 (http://www.columbia.edu/~jeh1/mailings/2013/20130115_Temperature2012.pdf )
[5] Miskolczi Ferenc: The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth’s Atmosphere Development in Earth Science Vol.2, 2014 31-52pp (https://www.researchgate.net/publication/268507883_The_Greenhouse_Effect_and_the_Infrared_Radiative_Structure_of_the_Earth’s_Atmosphere )
[6] Megalakult hazánkban is a szerve: HuPCC (https://hitelesseg-szakmaisag.blogspot.com/p/hupcc.html )
[7] Haszpra László (Atomki): Üvegházban élünk [Kutatók éjszakája 2022-09-30] (https://www.youtube.com/watch?v=dVGGgkcHIVo )
[8] CO2 Bújócska 24. ábra (497p) in Fuggerth: Utazások a Vízgazda körül (2022 ISBN 978-615-01-4475-7)
(20. ábra: https://hitelesseg-szakmaisag.blogspot.com/p/co2-bujocska.html )
[9] Olvasható pl. itt: http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/SVN2016_program.pdf
[10] Eautarcie Országh József: A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium) ISBN 978-963-88213-7-9)
[11] https://www.theguardian.com/environment/earth-insight/2014/jun/19/open-source-revolution-conquer-one-percent-cia-spy?CMP=share_btn_fb
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_David_Steele
[14] Dr. Petz Ernő elemzéseiből: https://www.klimarealista.hu/a-napenergia-hasznositas/ , https://www.klimarealista.hu/meneteles-a-megbizhatatlan-energiatermeles-fele/
[15] Terv-javaslat – OVF fogadtatása ismeretlen.
Publikusan elérhető könyvben (pp32-49 a már jelzett Utazások a Vízgazda körül c. kötetben)
és online (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/terv-javaslat.html )
[16] Öntözés (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/ontozes.html )
[Szintén olvasható az Utazások a Vízgazda körül c. kötetben.]
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |