Edward Malnick írása, amely először a The Telegraph-ban, majd a yahoo honlapján jelent meg.
Egy tanulmány szerint 2020-ban három nagy skóciai szélerőmű-park azért kapott összesen 24,5 millió fontot (csaknem 11 milliárd Ft), hogy 50 %-kal fogják vissza termelésüket.
A kutatók szerint a kifizetéseket a skóciai szárazföldi szélerőművek nagy koncentrációja okozza. Ha szeles napokon betáplálnák az áramot a hálózatba, ennek a hálózat összeomlása volna következménye.
A számlát természetesen a fogyasztó fizeti ki
A Renewable Energy Foundation (REF), az energiaadatokat publikáló közhasznú szervezet szerint a probléma addig folytatódik, „amíg nem lesz megfelelő kapcsolat Skócia és az angliai keresleti központok között”.
Dr. Lee Moroney, a REF vezető elemzője a következőket mondja: „Amikor a szélerőműveket olyan rosszul helyezték el[1], hogy éves termelésük akár 50 százalékát is kidobják, a közvéleménynek joga van megkérdezni, hogy ezek a projektek hogyan kaptak létesítési engedélyt.”
Craig Mackinlay, a konzervatív parlamenti képviselők Net Zero Scrutiny Group vezetője szerint a turbinákat nyilvánvalóan „nem megfelelő helyen” építették, ami többletköltségeket kényszerít a fogyasztókra, és eközben károsítja értékes természeti örökségünket.
A több megújuló „megvédi az ügyfeleket”
A kormány szóvivője kijelentette: „A gáz drága, a szélenergia pedig olcsó, ezért több megújuló energiaforrásra van szükségünk a fogyasztók védelme érdekében. A nemtermelésért történő kifizetések továbbra is a leghatékonyabb megoldás a National Grid számára a brit lámpák égve tartására, és csak akkor használják, ha túlkínálat van.”
Az EDF Renewables szóvivője azt mondta, hogy reagálnia kellett a National Grid korlátozási kérésére „a rendszer kezelése és a lámpák égve tartásának érdekében”.
Alistair Phillips-Davies, az SSE vezérigazgatója a következőket mondta: „A szél fogja termelni az országnak szükséges energia nagy részét, és a legtöbb erőforrás Skóciában van. Nagy-Britanniának több szélenergiára van szüksége ahhoz, hogy minimalizálja az ingatag nemzetközi gázpiacoktól való függőségünket. ”
A Scottish Renewables, egy kereskedelmi szervezet azt mondta, hogy a nemtermelésért történő kifizetések csak évi 1 fonttal növeltek egy átlagos háztartási villanyszámlát.[2]
Február 18-án a napi áramellátás mintegy 40 százalékát –ami jóval magasabb az átlagosnál – a turbinák állították elő a Storm Eunice által hozott erős szél közepette.
Craig Mackinlay, szerint az eset iskolapéldája a pénz elherdálásának, és a költségek lakosság általi megfizettetésének.
Egy kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kifizetések „nem jelentenek folyamatos bevételi forrást a szárazföldi szélerőművek tulajdonosai számára”, de a REF új elemzése szerint egyes szélerőművek számolnak avval, hogy megállapodtak abban, hogy a hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében csak fele kapacitással dolgoznak – és a különbözetet megfizettetik az állammal, azaz a fogyasztóval.
A „fogyasztókra kényszerített” többletköltségek
Egy esetben a 2020-ban Skóciában egy 23 turbinás szélerőmű-park azért kapott 7,7 millió GBP „kötelező kifizetést”, hogy az ne termelje meg potenciális teljesítményének 51 százalékát. Egy másik esetben az SSE, a 33 turbinás Strathy North szélerőműpark üzemeltetője a skót felvidéken (Highland) 5,9 millió fontot kapott azért, hogy ne termelje meg kapacitásának 48 százalékát.
Tavaly, amikor különösen alacsony volt a szélsebesség, az EDF Renewables tulajdonában lévő, 59 turbinás Moray-i Dorenell szélerőműparknak 1,5 millió fontot fizettek azért, hogy a szélerőműpark ne termeljen meg, és ne tápláljon be a hálózatba összesen 179 gigawattóra energiát, ami potenciális teljesítményének 35 százaléka.
Kommentárunk:
Úgy tűnik, Nagy-Britannia és Skócia illetékesei enyhe elmebajban szenvednek, amikor fölépítenek egy bizonyos szélerőmű-kapacitást, ami aztán hiányzik, amikor nem fúj a szél, és fölösleges, amikor nagyon fúj. Úgy tűnik, ezen a hidrogénstratégia sem segít. (Senki sem olyan bolond, hogy három-négyszeres áron vásároljon hidrogént.) Nem ismerjük ugyan a nagy-britanniai pontos árviszonyokat, de feltételezzük, hogy ott is a magyarországihoz és a németországihoz hasonló mechanizmusok működnek: Az ún. megújuló áramforrások aranybánya a tulajdonosok, teher és nyűg az adófizetők számára. Természetesen semmi kifogásunk a szélerőművek, napelemparkok ellen – ha azok piaci alapokon működnek, tehát akkor, és úgy adják el az áramot, ahogyan a tőzsde azt megfizeti. Nem pedig megkapják (Magyarországon legalábbis) a fix 36,- Ft-ot kWh-nként, amit aztán az állam vagy betáplál a hálózatba a 12 Ft-ért termelő atomerőmű lekorlátozása árán, vagy fillérekért elkótyavetyél az áramtőzsdén.
Csak remélni tudjuk, a hazai megcélzott 6000 MW napelempark támogatást még időben átgondolják az illetékesek. Különben nagyon könnyen odajutunk, hogy azért fizetünk a napalemparkok tulajdonosainak, hogy legyenek szívesek a napelemeket ponyvával letakarni, mert a kutyának sem kell az áram, amit termelnek.
És arra már gondolni se merünk, hogy a skóciai példa nyomán a napelemparkok üzemeltetői akkor is megkapják a 36,- Ft-ot, ha nem termelnek. És remélhetőleg egyszer csak illetékeseink is ráeszmélnek a kormányban, az Ipari és Technológiai Minisztériumban, hogy ha visszafogják a 12 Ft-ért termelő atomerőmű kapacitást, csak azért, hogy megfizethessék a 36 Ft-ért termelő megújuló energiát, az ugyan jó pénzelégetésre, közvagyon elherdálásra, de CO2-kibocsátás csökkentésre alkalmatlan.
[1] Nem, tisztelt uraim, nem az elhelyezéssel, hanem magával a létesítéssel van baj.
[2] Ami lehet ugyan igaz, de az ún. megújulók támogatása nem egy fonttal, hanem tetemes összeggel drágítja meg az áramszámlát.
2022. március
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |