A klímaszélsőség kivonja a rendszerből azokat, akik igazat mondanak a széndioxidról.
A mezőgazdasági művelés alatt álló terület Magyarországon kb. 5,3 millió hektár, ebbe beletartoznak a szántóföldek, konyhakertek, szőlők és egyéb gyümölcsösök, valamint a legelők, de ez nem tartalmazza a kb. 2 millió hektár erdőterületeket.
Amikor megújuló energiákról beszélünk, két dologról van szó.
Az egyik az, hogy ha az ország teljes villamosenergia-fogyasztását nap és szél erőművekkel akarnánk megtermelni, ehhez mekkora terület kellene.
A másik kérdés az, hogy ha a hagyományos jármű üzemanyagokat bio-etanol és biodízel üzemanyagokkal szeretnénk kiváltani, akkor ehhez mekkora termőterület kellene.
Lássuk először a napelemes áramtermelést.
A hagyományos villamoserőművek kapacitáskihasználtsága 95 % körül van.
Egy napelemes erőmű kapacitáskihasználtsága azonban a hazai napsütési körülmények mellett mindössze 15-16%.
Ez azt jelenti, hogy egy hagyományos erőmű helyett körülbelül hat darab azonos névleges teljesítményű napelemes erőmű tudná megtermelni ugyanazt a mennyiségű villanyáramot.
Csakhogy van két probléma. Az egyik az, hogy mi történik olyankor amikor nem süt a Nap. A másik pedig az, hogy mi történik olyankor, amikor nagyon süt, mert ilyenkor 6-szor több áramot termelünk, mint amennyit elfogyasztunk.
A zöld megoldás pedig az lenne, hogy amikor a Nap nagyon süt, olyankor az egyik naperőmű biztosítja a fogyasztást, a többi 5 áramtermelését pedig belepumpáljuk egy hatalmas akkutelepbe, és amikor a Nap nem süt, onnan fedezzük az áramfogyasztást.
Érdemes ezért megvizsgálni, hogy ehhez mekkora akkukapacitás lenne szükséges.
Összehasonlításul vizsgáljuk meg, mekkora a világ összes akkumulátorának a kapacitása.
Ha kiszerelnénk a világon az összes gépjárműből az összes akkumulátort, akkor ezek összkapacitása körülbelül egymilliárd kilowattórára becsülhető, ami egy millió megawatt-óra.
Magyarország átlagos áram fogyasztása óránként körülbelül 5000 megawatt-óra.
Ez azt jelenti, hogy a világ összes akkumulátorában annyi villanyáram lenne tárolható, amit körülbelül 8 nap alatt fogyasztunk el.
Ez az út tehát nem járható.
Ha pedig mégis járható, lenne, akkor az ország teljes áramfogyasztásának megtermeléséhez körülbelül 100 ezer hektár területet kellene beborítani napelemekkel.
A napelemek azonban 15-20 év alatt tönkremennek, és akkor további problémát jelentene, hogy mit tudnánk kezdeni a hátramaradó több millió tonna veszélyes elektronikus hulladékkal.
Lássuk ezután a szélkerekes áramtermelést. Szerencsére az ehhez szükséges számításokat már elvégezte helyettem Lóránt Károly, akinek az adataira könyvemben is utaltam. Eszerint egy ezer megawatt névleges teljesítményű szélturbinafarm területe elérheti a 10 ezer hektárt.
A szélkerekes erőművek átlagos kapacitás kihasználtsága a hazai szélviszonyok mellett mintegy 20 %.
Könnyen kiszámítható, hogy 5000 megawatt átlagos fogyasztási teljesítmény esetén az ország teljes villanyáram fogyasztását hozzávetőleg 250 ezer hektár területen lehetne szélkerekes erőművekkel megtermelni. Persze itt is felmerülne a probléma, hogy mi történik akkor, ha nem fúj a szél, vagy ha vihar, ónos eső, vagy más okból nem termel áramot a szélkerék, és mi történik, ha megfelelő a széljárás. Hát erre ugyanaz a válasz, mint a napelemes erőműveknél, ehhez is kellene az a megvalósíthatatlanul hatalmas akkukapacitás. Továbbá itt is probléma, hogy az időjárás viszontagságainak fokozottan kitett szélkerekek 15-20 év alatt tönkremennek, és megint csak a nyakunkba szakad hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék.
Nézzük meg ezután azt a kérdést, lehetséges lenne-e a hagyományos jármű-üzemanyagokat teljes mértékben bio üzemanyagokkal kiváltani.
Ezzel kapcsolatban az Energiapolitika 2000 Társulatnál tartottam április 12-én előadást, ahol ezt a kérdést részletesen elemeztem.
Számításaim eredménye az volt, hogy ha a bioetanol üzemanyagot cukorrépából, a biodízel üzemanyagot pedig repcemagból állítjuk elő, akkor egy hektár területen megtermelhető nagyjából 3,5 tonna bioetenaol, vagy 1,1 tonna biodízel.
Az Interneten olvasható adatok szerint a hazai üzemanyag-fogyasztás jelentős ingadozást mutat, és a közölt adatok alapján évenként átlagosan kb. 2,2 milliárd liter (mintegy 1,8 millió tonna) dízelolajat, és hozzávetőleg 1,4 milliárd liter nagyjából 1,1 millió tonna) motorbenzint fogyasztunk el.
Könnyen kiszámítható, hogy az ehhez szükséges termőterület körülbelül 1,9 millió hektár, ami több mint a teljes mezőgazdasági termőterület harmadrésze.
Egyszóval: Elvileg több út is elképzelhető az energia felhasználás teljes „dekarbonizálására”, azonban valamennyi elképzelhető út teljesen járhatatlan, ezért ezek a megoldások továbbra is megmaradnak a zöld politikusok képzeletében.
Héjjas István
A politikusokat fel kell világosítani
Köszönöm professzor Héjjas átküldött értékes írását.
Németországban következő fajlagos területigényekkel számolnak:
| erőmű típus | fajlagos területigény m2/GWh |
| Atomerőmű | 25 |
| Szélturbina park (szárazföldön) | 64.000 |
| Fotovoltaikus naperőműpark | 22.900 |
| Biomassza áramtermelés | 588.000 |
Az akkumulátoros tárolás valóban járhatatlan út.
A repceolaj monokultúrában termelése műtrágyázást igényel, amely kéjgáz kibocsájtással jár. Azonkívül az etikai kérdés, hogy élelmiszer, vagy energia termelés?
Szerintem az áramtermelés dekarbonizálásának problémáit és lehetőségeit végig kell gondolnunk és a politikusokat fel kell világosítani.
Anisits Ferenc
Tisztelt Molnár úr és Anisits úr!
A politikusokat nem lehet felvilágosítani, mert aki ezt eddig megpróbálta, azt általában kirúgták az állásából.
A politikusok nagy részének fogalma sincs ezekről a dolgokról.
Azok pedig, akik az irányelveket diktálják, pontosan tudják, hogy mit csinálnak.
A klímahisztéria és a megújulók erőltetése mögött hatalmas gazdasági, sőt bizonyos értelemben esetleg még világpolitikai stratégiai érdekek is állhatnak.
Miskolczi Ferenc professzor, a NASA volt légkörfizikus munkatársa 60 évre kiterjedő sok millió adat elemzése alapján mutatta ki, hogy a levegő széndioxid tartalma egyáltalán nem képes befolyásolni a Föld hőmérsékletét.
Miután a NASA megtiltotta a kutatási eredményeinek nyilvánosságra hozását, kénytelen volt otthagyni az állását.
A nagyapám gyakran mondogatta, hogy a politika úri huncutság.
2020. április
Héjjas István
Az írás először a Rémálom a dekarbonizálás – PrésHáz.Eu (preshaz.eu) honlapon jelent meg. Amihez Admin csak egy képet fűz hozzá – ami tudvalevőleg többet mond ezer szónál.
A témában ajánljuk még Karbonsemlegesség, CO2 kibocsátás-csökkentés c. írásunkat.
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151(OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |