F. William Engdahl: Kövesd az új zöld program mögötti nagy pénzeket

F. William Engdahl, amerikai stratégiai kockázati tanácsadó itt megjelent írásának fordítása

Kevesebb, mint egy év alatt mindenki, aki csak számít, csatlakozott a klímaváltozást radikális intézkedésekkel megállítani szándékozó új zöld programhoz. Most a nagyvállalatok globalizációjának bástyája, a davosi Világgazdasági Fórum is fő témájává tette a zöld programot “Részvényesek egy összetartó és fenntartható világért” címmel, melynek fókuszában a “hogyan mentsük meg a világot” gondolata áll. Természetesen kiemelt előadó volt Greta Thunberg, a fiatal svéd aktivista. Kevesen veszik észre, hogy mindez a globális tőkeáramlások óriási elterelésének gondosan megrendezett előkészítése abba az irányba, ahol néhány pénzügyi óriás fölözi le ennek nyereségét.

A 2020 évi Davosi Fórum témáit idén először uralta a klímaváltozás teljes spektruma Grétától Károly hercegig. A világ majd 3000 cégóriásának találkozójából a réseken kiszűrődött, hogy egy világméretű kampányt vezényelnek, amely magába foglalja a világ legnagyobb befektetési alapjainak vezéreit és a világ nagy központi bankárait.

Davos felügyelőbizottsági tagjai

Egyáltalán nem volt véletlen, hogy a globalizációt támogató davosi fórum ilyen erőteljesen beállt a klímaváltozás ügye mögé. A Davos Világgazdasági Fórumnak (VF) megbízott felügyelő bizottsága van. Közöttük van Greta régi támogatója, a klíma-multimilliomos Al Gore, a Climate Reality Project vezetője, valamint az IMF korábbi és az EKB (Európai Központi Bank) jelenlegi vezetője Christine Lagarde, akinek az első szava EKB vezérként az volt, hogy a központi bankoknak a klímaváltozást prioritásként kell kezelniük. Egy másik felügyelő, Mark Carney – a Bank of England korábbi vezetője, akit nemrég neveztek ki Boris Johnson klímaváltozási tanácsadójának – arra figyelmezteti a nyugdíjalapokat, hogy aki figyelmen kívül hagyja a klímaváltozást, az csődöt kockáztat (sic!). A bizottság tagja David M. Rubenstein, a Carlyle Group  befolyásos alapítója. Tagja továbbá Feike Sybesma, az Unilever élelmiszeripari óriás menedzsere, aki tagja a Világbanki csoport versenyképességi és karbon (CO2) árazási bizottságának. Talán a legérdekesebb az új zöld program erőltetése kapcsán a BlackRock befektetési csoport alapító igazgatója.

A Fink-levél

A BlackRock nem egy hétköznapi befektetési alap. A new yorki székhelyű BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője 7 ezer miliárd dollár (igen, 7 ezer milliárd dollár) kezelt vagyonnal, melyet több mint 100 országban fektet be. Ez több mint Németország és Franciaország GDP-je együttesen. Részvénytulajdonukkal uralják a világ összes nagy tőzsdéjét. Fő részvényesei a nagy olajtársaságoknak és szénipari vállalkozásoknak. A becsvágyó német CDU politikus Frederick Merz 2016 óta vezeti a cég német leányvállalatát.

2020 január 14-én néhány nappal a klímaváltozással foglalkozó Davosi Fórum előtt Fink szokatlan éves körlevelet írt a nagyvállalati vezérigazgatóknak. A BlackRock alapító vezérigazgatója Larry Fink a legmagasabb szinten szállt be a klímaváltozási üzletbe.

A befektetési lehetőségeket kereső cégeknek címzett levelében Fink azt írja, hogy “a klímaváltozás meghatározó tényezővé vált a vállalatok hosszú távú kilátásaiban. ”Idézve a nemrég történt klímatiltakozásokat, Fink kijelenti: “A tudatosság gyorsan változik, és úgy hiszem, hogy a pénzügyi világ alapvető újraformálásának kezdeténél vagyunk. A klímakockázatok bizonyítékai kényszerítik a befektetőket, hogy átértékeljék alapvető ismereteiket a modern pénzügyekről.”

Kijelenti továbbá, hogy “a klímakockázat egyben befektetési kockázat is.” Fink felteszi a lehetetlenül bonyolult kérdést, milyen hatással lesznek a klímakockázatok az egyes országok gazdaságaira. Saját kérdésére választ is ad. Hivatkozva arra, amit “a kockázat és vagyonértékek mélyreható újraértékelésének” nevez, Fink elmondja, hogy “mivel a tőkepiacok a jövőbeni kockázatot előrehozzák, ezért gyorsabban fogunk látni változásokat a tőkekihelyezésben, mint ahogyan látjuk majd a változásokat a magában a klímában. A közeljövőben – és hamarabb, mint ahogyan azt a legtöbben gondolnánk – létre fog jönni a tőke jelentős újrarendeződése. A világ legnagyobb pénzügyi csoportjainak maréknyi csapata fogja irányítani a tőke átrendeződését.” – tudhatjuk meg Finktől.
Már csak ezért is reflektálnunk kell erre a levélre. Vajon ez egy másik cselekvési terv lenne?

Vajon hogyan fogják Fink és a barátai átrendezni a befektetések áramlását, olyan befektetésekét, amelyekben mások pénzét, emberek millióinak megtakarításait forgatják? A BlackRock úgy tervezi, hogy megköveteli azoktól a cégektől, amelyekbe befekteti 7 ezer milliárd dollárját, hogy bizonyítsák be, hogy “zöld kompatibilisek” azáltal, hogy

• integrálják “a fenntarthatóságot portfóliójuk felépítésébe, kockázatkezelésükbe, kizárva olyan, a fenntarthatóság szempontjából magas kockázatú befektetéseket, mint például a széntüzelésű hőerőművek;
•  új befektetési termékeket hozzanak létre, melyek kizárják a fosszilis tüzelőanyagokat, és megerősítsék a Blackrock elkötelezettségét a fenntarthatóság és az átlátható befektetés kezelési tevékenység iránt.

Magyarra lefordítva : ha nem engedelmeskedtek az ENSZ IPCC és társaik követeléseinek, beleértve a McKinsey & Co céget, akkor óriási pénzeket fogtok veszíteni.

TCFD és SASB erősen fogják vizsgálni…

Az új zöld befektetések előnyeinek részeként Fink azt állítja, hogy a BlackRock alapító tagja volt a TFCD-nek. (Task Force on Climate-related Financial Disclosures [Klímavonatkozású Pénzügyi Közlemények Munkacsoport]). Állítja továbbá, a TCFD értékes keretmunkát végez a klímával kapcsolatos kockázatok értékelésével, dokumentálásával és a kormányzatok számára ebből készített összefoglalók elkészítésével.

A TCFD-t 2015-ben hozta létre a BIS, a Bank for International Settlements, melyet egy másik Davos bizottsági tag, Mark Carney vezetett, aki most a Bank of England-et vezeti. 2016-ban a TCFD a City of London Corporation-nel és az angol kormánnyal létrehozta a Green Finance Initiative-t, melynek célja, hogy befektetési milliárdokat irányítsanak “zöld” befektetésekbe. Az FSB (Financial Stability Board; pénzügyi stabilitási bizottság) központi bankárai 31 személyt jelöltek ki a TCFD megalapítására. Vezetője a milliárdos Michael Bloomberg, és tagjai a
BlackRock
JP MorganChase
Barclays Bank
HSBC
Swiss Re, (a világ második legnagyobb viszontbiztosítója)
a kínai ICBC bank
Tata Steel
ENI Oil
Dow Chemical
BHP, az óriás bányavállalat és
David Blood, az Al Gore tulajdonában klévő Generation Investment képviseletében.

Figyeljük a meg a központi bankok döntő szerepét

És hogy még jobban biztosítsák, hogy a BlackRock és barátai a milliárd dolláros befektetési alapok világában a megfelelő befektetést válasszák a megfelelő cégekbe, Fink kijelenti, hogy “A BlackRock szerint az SASB (Sustainability Accounting Standards Board = Fenntarthatósági Könyvelési Standardok Bizottsága) megfelelő standardokat biztosít a nagyszámú részvénykibocsátások fenntarthatósági minősítésének elvégzéséhez. ” Ez megnyugtatóan hangzik egészen addig, míg meg nem nézzük, hogy kikből áll az SASB bizottság, akik a klímabarát pecséteket osztják.

A tagok természetesen a BlackRock mellett a
Vanguard Funds,
Fidelity Investments,
Goldman Sachs,
State Street Global,
Carlyle Group,
Rockefeller Capital Management, és számtalan nagybank, mint a Bank of America-ML és az UBS.
Mit is csinál ez a csoport? A weboldaluk szerint: “2011 óta ambiciózus célunk, hogy kidolgozzuk és fejlesszük a fenntarthatóság könyvelésének szabályait 77 féle iparág számára. Tehát ugyanazok a pénzügyi csoportok, akik évtizedek óta a globális befektetési tőkét a bányászati, szén és olaj cégekhez irányítják, mostantól a döntőbírói lesznek annak a kérdésnek, hogy melyik cégek lesznek alkalmasak befektetésre, és melyek nem felelnek meg a jövőbeni “zöld. kötvény” követelményeknek.

Adjunk hozzá Központi Bankárokat…

Az elmúlt hónapokban a világ vezető jegybankárjai sorra jelentették be meglepő módon, hogy a klímaváltozás a központi jegybankok fő felelőssége, megfelejtkezve olyan ügyekről, mint az infláció vagy a pénznem stabilitása. Senki sem terheli magát annak elmagyarázásával, hogy ez hogyan fog működni, és ez még inkább nyugtalanító.

2019 novemberében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board konferenciát tartott, melynek címe „A klímaváltozás gazdaságtana”. Lael Brainard, a Fed pénzügyi stabilitási bizottság elnöke szerint a klímaváltozás fontos a monetáris politikában és a pénzügyi stabilitásban. Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan vezetőjének nemrégiben egy újságban tett megjegyzése szerint a klímával kapcsolatos kockázatok különböznek más kockázatoktól, mert, viszonylag hosszú távú hatásuk azt jelenti, hogy tovább fognak tartani, mint más pénzügyi kockázatok, és ezért a hatásuk sokkal kevésbé lesz megjósolható. Ezért szükséges lesz alaposan kivizsgálni és elemezni a klímával kapcsolatos kockázatok hatását. Az Európai Központi Bank vezetőjeként tett első megnyilvánulásában Christine Lagarde,  korábbi IMF vezető kijelentette, hogy a klímaváltozásnak kulcsszerepet kell játszania az EKB irányvonalának felülvizsgálatában. Ez kritikát váltott ki az EKB német tagjától Weidmannból.

Talán a legnyíltabban és legaktívabban Mike Carney, a Bank of England távozó vezére, a davosi csúcs felügyelő bizottságának tagja, valamint Larry Fink szólalnak meg. Carney, aki Boris Johnson új globális felmelegedés tanácsadója, nemrég nyilatkozott a BBC-nek, idézve egy meg nem nevezett nyugdíj alap elemzést: „Ha számba vesszük azoknak a vállalatoknak az üzletpolitikáját, amelyekbe a nyugdíjalap befektetett, akkor azt látjuk, hogy azok a cégek egy 3,7 – 3,8 °C melegedéssel számolnak.” Azt állította továbbá, hogy a tudósok szerint egy 4 °C hőmérséklet-emelkedés 9 méteres tengerszint emelkedéssel járna – mely 760 millió embert érintene – hőhullámokat, aszályokat és súlyos élelmiszer ellátási zavarokat okozva. Ijesztően hangzó történet.

Ahogyan azt fentebb már említettük, Carney, davosi felügyelőbizottsági tag, a BIS bank (Bank for International Settlements) pénzügyi stabilitási bizottságának (Financial Stability Board FSB) elnökeként még 2015-ben létrehozta a TFCD-t, a Klímavonatkozású Pénzügyi Közlemények Munkacsoportját, melynek feladata, hogy tanácsokat adjon a befektetőknek, hitelezőknek és biztosítóknak a klímakockázatokkal kapcsolatban.

Egyre világosabbá válik, hogy a drámaian súlyos klímaakciók erőltetése ürügyként szolgál a globális gazdaság átszervezésére egy sokkal alacsonyabb fokú energiahatékonyság irányába, amellyel együtt jár a világ életszínvonalának drasztikus csökkenése. 2010-ben az ENSZ IPCC 3-as munkacsoport vezetője Dr. Otmar Edenhofer mondta egy interjúban: “Világosan ki kell mondanunk, hogy de facto újra felosztjuk a világ vagyonát a klímapolitikával. Meg kell szabadulnunk attól az illúziótól, hogy a nemzetközi klímapolitika az környezetvédelmi politika. Ennek már semmi köze sincs a környezetvédelemhez.” Mi más lenne a legjobb módja ennek, minthogy a világ legnagyobb befektetési alap kezelőjével a BlackRock-kal kezdjünk?

A cikk eredetije megtekinthető : http://www.williamengdahl.com/englishNEO27Jan2020.php

A cikk szerzője F. William Engdahl, amerikai stratégiai kockázati tanácsadó, a Princeton egyetemen szerzett diplomát politikából, majd a Stockholmi egyetemen közgazdaságtanból. Jelenleg Németországban él. Több sikeres könyve jelent meg az olajról és a geopolitikáról. Jelen cikke a New Eastern Outlook weboldalon jelent meg. Elemzései kitűnőek, könyveit 14 nyelvre fordították le, köztük magyarra is : https://www.magyarmenedek.com/?search=engdahl

2020. február
Olvasónk fordítása

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található.