Az emberiség történetének eddigi leghatalmasabb antropogén üvegház gáz kibocsátása 6 éven keresztül zajlott. Ez volt a második világháború. A fél világ lángokban állt. Szakadatlanul hullottak a robbanó és gyújtó bombák nem csak katonai objektumokra, de lakott területekre is. Áradtak az üzemanyag égéstermékek a zuhanó bombázókból, a tankok és dzsipek dieselmotorjaiból, miközben a harctereken sok millió tonna nitrogén tartalmú lőszert, gránátot, aknát robbantottak fel, telítve a levegőt nem csak széndioxiddal, de a széndioxidnál nagyságrendekkel hatékonyabb üvegház gázokkal, nitrogén oxidokkal is.Azt lehetett volna várni, hogy ettől majd melegszik az éghajlat. De nem ez történt. Meglepően hűvös nyarak és csikorgóan hideg telek követték egymást. Az oroszországi viszonyok között is szokatlannak számítottak a hónapokig tartó mínusz 40 fokos hidegek, amelyek egyre gyakrabban tették működésképtelenné a legkorszerűbb német haditechnikát. A tankok diesel motorjait alig lehetett beindítani, a sorozat lövő automata fegyverek is sokszor mondtak csődöt, olykor éppen a legnagyobb szükség esetén. Ez azután el is döntötte a háború kimenetelét.
A klímatudósok szerint a szokatlan hideget az okozhatta, hogy hatalmas mennyiségű por, korom, és egyéb szilárd részecske került a levegőbe, amely tartalmazhatott szétbombázott épületekből származó téglaport, és fel nem robbant puskapor maradványokat is. Ezeket a légáramlatok felvihették a magasabb légköri rétegekbe, bennük elnyelődhetett a napsugárzás egy része, ezért a felszínre kevesebb sugárzás jutott.
Csakhogy a szálló por egy-két év alatt kiülepedett a levegőből, a szokatlanul hideg időjárás azonban még évtizedekig tartott. Ezért az 1960-70-es években a tudósok már közeledő jégkorszakot jósoltak.
Az elmúlt millió év 90 százalékában ugyanis jégkorszak volt, amelyet csak kb. 100 ezer évenként szakítottak meg a mindössze pár ezer évig tartó, mostanihoz hasonló, vagy ennél egy-két fokkal melegebb interglaciális időszakok. A hosszan tartó jégkorszakokban hó és jég borította szinte egész Európát és észak Amerikát, hatalmas pusztulást okozva az élővilágban. A legutóbbi jégkorszakban halt ki például a Neandervölgyi ősember, pedig sokkal jobb ellenálló képességgel rendelkezett, mint a mai modern ember.
A problémával a nyugati sajtó egyre gyakrabban foglalkozott. A következő lapon látható 1975-ből a Newsweek egyik cikkének fénymásolata. A szerző szerint évtizedek óta csökken a bolygó hőmérséklete, ezért a kormányok kötelessége lenne intézkedéseket tenni a globális lehűlés ellen, vagy legalább gondoskodni arról, hogy a lakosság képes legyen túlélni a veszélyesen közeledő klímakatasztrófát.
A témával egyre többet foglalkozott a bulvársajtó is. Itt látható például a Time Magazine egyik számának címlapja 1977-ből.
A nyugati világot kétségbe ejtő jégkorszak-pánik azonban nem gyűrűzött át a kelet-közép európai szocialista világba, mivel ezt a párt-állami sajtópolitika cenzúrája megakadályozta.
Eközben a nyugati világban tovább folyt a jegesedési klímahisztéria, az emberek szorgalmasan vásároltak meleg takarókat, bundákat, fűtő berendezéseket, konzerveket, a tehetősebbek hőszigetelt bunkereket építettek a házuk alá. Itt látható például a Der Spiegel egyik számának a címlapja 1988-ból.
Csakhogy közben változott a helyzet és a politika is. Kezdett melegedni az éghajlat, kezdett visszaállni a korábbi normális állapot, és ez a mai napig folytatódik. Közben kezdett összeomolni a kommunista világrendszer, leomlott a vasfüggöny, megkezdődött az információk szabad áramlása nyugat és kelet között.
Ebben a helyzetben nem lett volna ésszerű exportálni keletre is a jégkorszak hisztériát. A világot irányító gazdasági és politikai elit számára gyümölcsözőbbnek látszott jegesedés helyett katasztrofális hőséggel ijesztgetni az embereket. A lakosság veszély érzetét mindenképpen fenn kellet tartani, mert különben majd mindenki „kipofázik a sorból” és nem lehet biztosítani a liberális demokrácia stabilitását.
A folyamat kibontakoztatása a 80-as években, a várható keleti rendszerváltások előtt már beindult. Támogatták, szponzorálták a jégkorszak-szkeptikus tudósokat, intézményeket, és igyekeztek háttérbe szorítani, lejáratni a melegedés ellenzőit, és ehhez külföldről támogatott környezet és klíma védő mozgalmakat, civil szervezeteket (NGO-kat) hoztak létre keleten is az új klíma ideológia támogatására.
Nem véletlen, hogy manapság a zöld klímaideológia talaján felfutott zöld energia iparág profit termelő képessége vetekszik a gyógyszeriparral és a hadiiparral. Márpedig ez a profit – főleg a bennfentesek számára – gyakorlatilag kockázatmentes, mert a túlnyomó részét az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből.
Érdemes pár szót szólni a globális melegedés tudományosnak mondott elméletéről is. Eszerint minél több a széndioxid a levegőben, annál többet nyel el az atmoszféra a felszín infravörös hősugárzásából, amelyből ezért egyre kevesebb tud közvetlenül kiszabadulni a világűrbe.
A műholdas felvételek azonban azt mutatják, hogy a bolygó kétharmad részét felhők takarják el.
Ha pedig valahol egy felhő feloszlik, nyomban keletkezik helyette valahol máshol egy másik felhő.
A felszín infravörös hősugárzása azonban nem tud áthatolni a felhőkön, mivel az atmoszféra részét képező felhőzet teljesen elnyeli.
Más szóval: a bolygó kétharmad részén a felszín kisugárzása az atmoszférában 100% mértékben elnyelődik, akkor is ha sok a széndioxid a levegőben, akkor is, ha kevés, sőt még akkor is teljesen elnyelődne, ha egyetlen köbcenti széndioxid sem lenne az atmoszférában.
A bolygó kétharmad részén ezért a széndioxidnak semmiféle hatása nincs, és nem is lehet abban, hogy az atmoszféra mennyit nyel el az infravörös sugárzásból, amit a felszín kibocsát.
Attól azonban nem kell aggódni, hogy mi történik majd a rengeteg infravörös sugárzási energiával, amit az atmoszféra elnyel. Az atmoszféra ismeri és tiszteletben tartja a fizika törvényeit, ezért szép lassan kisugározza az energiát részben felfelé, részben lefelé.
No de megkérdezhetjük, mi történik a bolygó fennmaradó harmad részén, ahol nincs felhő, ezért nappal sütkérezhetünk a napsugárzásban, éjszaka pedig gyönyörködhetünk a csillagokban és a holdfényben.
Még a hivatalos „kincstári” klímaelmélet szerint is ebben a régióban az infravörös elnyelődés 95%-át a levegőben található vízgőz okozza, és csak a maradék 5%-on osztozik a többi „futottak még” kategóriájú üvegház gáz, közöttük a sokat szidott széndioxid.
Ezeken a helyeken nappal sokkal melegebb van, éjszaka pedig sokkal hűvösebb, mint a felhővel borított régiókban, emiatt például tavasszal és ősszel hajnalban gyakoriak a talaj menti fagyok. Itt ugyanis gyengébben működik az „üvegházhatás”, ezért éjjel, felhők nélkül, a talaj gyorsabban kihűl.
Szélsőséges példa a Szahara sivatag, ahol a nappali hőmérséklet meghaladhatja az 50 C fokot, napnyugta után viszont talajszinten akár fagypont alá süllyedhet a hőmérséklet.
Talán nem haszontalan megemlíteni, hogy a szénsavas üdítő italok dúsítására elterjedten használt, egészségre ártalmatlan széndioxid annyira átlátszó, hogy teljesen láthatatlan.
Jogosan kifogásolhatjuk ezért, ha a médiában a széndioxid emisszió illusztrálására ilyen képekkel igyekeznek lóvá tenni a gyanútlan nézőt:
Ami pedig a közeledő jégkorszakot illeti, azt vicc nélkül is érdemes nagyon komolyan venni.
Az elmúlt millió év során a jégkorszakok közötti interglaciális időszakok időtartama általában nem érte el a 10 ezer évet. A mostani kellemesen meleg időjárás azonban több mint 11 ezer év óta tart.
Ezen belül is voltak a mostaninál jóval melegebb időszakok, éppen ilyen korszakokban alakultak ki a nagy folyami civilizációk, olyan helyeken, ahol télen sem volt szükség fűtésre.
Budapest, 2020. február
Dr. Héjjas István
aranydiplomás gépészmérnök
irányítástechnikai szakmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |