Markus Rex, a Polarstern kutatóhajóval folyó sarkvidéki kutatóexpedíció vezetője. Az expedíció – mi mást is kutathatna – a sarkvidéki klímaváltozásokat próbálja megérteni, mert szerintük az arktiszi klímaváltozások a legerősebbek, és ezek kihatnak a Föld többi részének klímaváltozására.
Az expedíció a német adófizetőknek 140 millió eurójába kerül.
Rex szó szerint: „Nem tudjuk az arktiszi klímaváltozásokat előre megmondani. Nem tudjuk, mennyivel lesz melegebb az évszázad végig. [Közzétevő: De azt tudod, hogy melegebb lesz? Itt lepleződik le Rex. Funkciója, hogy legitimitást biztosítson a politika által megrendelt és elvárt ’emberokozta klímaváltozásnak’.] Jelenleg óriásiak a bizonytalanságok, mert nem tudtuk megfigyelni a sarkvidéki klímaváltozásokat, mert nem voltunk ott. [Közzétevő: Rex itt is ferdít. Természetesen eddig is nyomon tudtuk követni és dokumentálni tudtuk a sarkvidéki változásokat. De: Ha ott vagyunk, ha nem, a kaotikus rendszerek lényegéből fakadóan nem tudjuk megmondani, milyen lesz a klíma.]
Ebből kifolyólag a klímamodellek csak találgatnak, mennyivel lesz melegebb az évszázad végéig. És minden klímamodell egy kicsit másképp találgat, a melegedés mennyire fog függeni a CO2-koncentrációtól. Mi ezt most jobban fogjuk tudni. A kutató reményei szerint az expedíció eredménye az lesz, hogy megbízhatóbb adatokat szolgáltasson a soron következő politikai és társadalmi döntésekhez, hogy ne vakon menjünk a jövőbe.”
[Közzétevő: Tehát nem a jövőbeni döntésekhez kell az expedíciónak adatokat szolgáltatnia, hanem a már eldöntött, soron következő (a német eredetiben: Entscheidungen, die jetzt anstehen) döntésekhez kell legitimációt biztosítania.]
Nem szólalhat meg hivatásos klímakutató anélkül, hogy ne hazudna nyíltan. Ez automatikusan a dolog lényegéből fakad. Hamis állítást igaz kijelentéssel nem lehet megtámogatni.
A riporter megkérdezi, hogy három hónapos sarkvidéki tartózkodása alapján tud-e tendenciákról beszámolni. Ide jutottunk. Ha a klímát vizsgálja egy kutató, akkor egy 30 éves időszak statisztikai adatait kell feldolgoznia. Jó meleg, otthoni kutatóhelyén. Egy ilyen kérdésre egy valódi kutatónak erre kellene felhívnia a kérdező figyelmét, a helyszínen legföljebb a pillanatnyi időjárást figyelhette meg, ha a riporter már magától ennyire tájékozatlan. De persze Rex ismeri a játékszabályokat. A világért sem mondana olyat, ami megkarcolná a főáramú sajtó által szuggerált világképet. És mint látjuk, még arra sem utalhat, hogy az éghajlatváltozásról nem lehet három hónapos vizsgálat alapján ítéletet mondani. Ehelyett azt mondja, a jég fele olyan vastag volt, mint évtizedekkel ezelőtt. Amely kijelentéshez nem kellett volna 130 milliót eltapsolni. Megmondhatta volna dolgozószobájából. Forrás? Ugyan már. Aki csak feltesz ilyen kérdést, az már leleplezte magát, mint klímatagadó.
De hadd segítsünk Rexnek és az olvasóközönségnek.
A 2019-es jégkiterjedés év végére meghaladta a 2011-es minimumot. A 2011-2018 évek átlagánál pedig 5 %-kal volt kisebb. Ennyit a fele olyan vastag jégről.
Az Újév pedig rekord hideget, -48 °C-ot hozott az Északi sarkon. Amire Vízkereszt napja, január 6-a -52,7 °C-kal ráerősített.
Mindeközben a Rexet felváltó új teamvezető kutató, Christian Haas december 15-én még arról fantáziált, lehet, hogy esni fog az eső Szilveszterkor az Északi sarkon.
Ha most olvasóink arra tippelnek, hogy a főáramú sajtó nem verte nagydobra sem az őrült kutató fantazmagóriáit, sem a hidegrekordok megdőlését, akkor „talált, süllyedt.”
Mindezek után mi is előhozakodunk egy prognózissal. A Polarstern expedíciója nem fog olyan eredményeket hozni, amelyek megkérdőjelezik a ‘zemberokozta klímaváltozás’ dogmáját. Ehelyett azt fogja erősíteni. Mindez a növekvő arktiszi jégkiterjedés és a sorra dőlő hidegrekordok ellenére.
Mi realisták azonban maradjunk meg józan tudományos gondolkodás talaján. A klímamodellek továbbra sem lesznek képesek megmondani a klímaváltozást a következő évtizedekben. Továbbra is csak találgatni fognak. Ezért az új jelszó most: prognózisok 2100-ra. A néhány évtizedes prognózisok ugyanis eddig kivétel nélkül mind felsültek. A magyar politikának pedig javasoljuk, kezelje kritikusabban az ún. klímatudósok prognózisait találgatásait.
A Polarstern kutatóhajó vezető kutatójával készült riportról beszámolt a teljes német főáramú sajtó. Érdekes módon több lapból hiányzott a megállapítás, hogy a kutatók csak találgatnak. Írásunkhoz a Deutschlandfunk és a Die Welt honlapján találtunk alapadatokat.
A többi ábra forrásai a http://klimahiszteria.blogspot.com/2020/01/2019.html és a https://wobleibtdieglobaleerwaermung.wordpress.com/2019/12/30/gfs-mit-reichlich-schnee-im-januar-2020/ oldalak.
2020. január
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
Klímamodellek kettős mércés megítélésére, két éve volt egy – klímarealista szemmel nézve igen fájdalmas – sztori.
* Vannak az IPCC-által pátyolgatott számítógépes klímamodellezések (amik laikusan is beláthatóan rosszak).
* Na de mi történik, ha egy ilyen számítógépes modell azt hozza ki, hogy nem az ember felelős a klímaváltozásért? No persze nem „140 millió euróból”. Főleg, ha átmegy a peer review-n?
* Megszűnik a lap, ami lehozta a modellt. Örökre beszántódik. Miskolczinál csak a cikkét gáncsolták el. Felmerül a kérdés, ha annó átment volna a peer review-n (amire ugye azért volt esély), beszántják a lapot?
Az egész sztorit két menetben veséztem a lift instinct blogomon. 1.lépcsőben inkább csak globálisan ‘high level’, 2.lépcsőben már konkrét részleteiben néztem át, hogy az IPCC-akol hogyan viszonyul egy olyan klímamodellhez, ami nem a saját berkeiből érkezik.
index.hu: „Tényleg bebizonyította a gép, hogy nem is az ember okozta a klímaváltozást?” II.lépcső